|
2009. november 2. [13:31] Megjelent az első nagy tudományos összefoglaló Kárpátaljáról
Megjelent az első nagy tudományos összefoglaló Kárpátaljáról. A régió gazdasági és társadalmi viszonyait bőséges adatokkal bemutató kötet a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) sorozatának 11. darabja, főleg beregszászi kutatók munkája.
A Kárpát-medence Régiói sorozat szerkesztője, Horváth Gyula, az MTA RKK igazgatója az MTI-nek telefonon elmondta, hogy hamarosan hivatalosan is bemutatják a kötetet, méghozzá három helyszínen: Beregszászban, Debrecenben és Nyíregyházán.
A sorozatszerkesztő hangsúlyozta, hogy "erről a térségről még soha nem jelent meg nagymonográfia". A kötet szerzőinek többsége helyi erő, főleg fiatal szakemberek, akik regionális tudományos kutatásokkal foglalkoznak és oktatóként kötődnek a kárpátaljai magyar szellemi központnak számító beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolához is.
Horváth Gyula elmondta, hogy a Kárpátalja című kötet, amely Baranyi Béla szerkesztésében jelent meg, hasznos olvasmány lehet a nyugat-ukrajnai megyéről tanuló egyetemisták számára, és haszonnal fogathatják a gazdasági élet szereplői is, akik befektetőként érdeklődnek majd a következő években Kárpátalja iránt. Ezen kívül a határ menti területek fejlesztésére szánt európai uniós pályázatok előkészítésénél is fontos lehet a több mint 500 oldalas könyv, amely tudományos alapossággal ismereti Kárpátalja emberi erőforrási helyzetét, közlekedési- és településhálózatát és gazdasági struktúráját is.
Kárpátalja sok tekintetben a Kárpát-medence leginkább elmaradott térségének számít, Ukrajnán belül sem tartozik a gazdagabb régiók közé. Előnye az, hogy az Európai Unió határán fekszik, amely húzóerőt jelent a térség számára, és amelyből a határ mindkét oldalán élők profitálhatnak. A terület elmaradottságának okairól Horváth Gyula elmondta, hogy a más régiókhoz hasonlóan Kárpátalján is megroppant az ipar szerkezete, leálltak a nagy hadiipari beruházások, sok olyan kistérség van, ahol a kézműiparon kívül más nincs is. Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. A kárpátaljai magyarok esetében ezen a helyzeten nem javítanak majd az ukrán nyelvet előtérbe helyező oktatáspolitikai változások sem.
A 12 800 négyzetkilométer területű, 1,25 milliós népességű, történelmileg az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területéből 1920-ban létrejött nagy közigazgatási egység jelenleg 13 járást, 11 várost, 19 városias jellegű és 579 egyéb falusi települést foglal magában. A régió lakosságából mintegy 150 ezer fő, Kárpátalja népességének 12 százaléka a magyar. (MTI)
http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tudomany&id=2266
|