2010. február 7. [21:54]
Pásztor: Kasza szembemegy a VMSZ testületi döntéseivel

Hetek óta kemény támadások érik a Vajdasági Magyar Szövetséget a Demokrata Párt szabadkai szervezete részéről. Ami azonban a VMSZ tagságát sokszorta érzékenyebben érinti, hogy a párt korábbi elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke, Kasza József a demokraták vádjait felsorakoztatva a szerbiai és a vajdasági magyar sajtóban keményen bírálja saját pártja csúcsvezetését. Kasza József ellen emiatt fegyelmi eljárást kezdeményezett a VMSZ elnöksége. Ő azt fájlalja, hogy a sajtóból értesült az eljárás elindításáról. Részlet az egyik vele készült interjúból: „Folyamatosan, több mint fél éve nem kapok se hírt, se meghívást a VMSZ-től. Így „illő”, hogy a sajtóból értesüljön a tiszteletbeli elnök arról, hogy fegyelmi eljárás indul ellene? Állok a fegyelmi eljárás elé. Amit nyilatkoztam, olyan szándékkal tettem, hogy térjen észhez a VMSZ, mert amit most csinál, nem jó… A véemeszesek minden kezdeményezést gátoltak, ami Szabadka fejlődését célozta meg. Gondolkodjanak el, hogy milyen károkat okoztak a városnak… A pártvezetés leszűkült. Egy-két ember kénye kedvének van kitéve…”.

- Mit szól a vádakhoz Pásztor István pártelnök?

- Az én számomra nem az a probléma, hogy elnök úrnak másfajta véleménye van, mint amilyet mi kialakítottunk. Az én számomra az alapvető probléma abban van, hogy sajnos ezt a véleményt sajtón keresztül sikerült megtudni.

- Kétségtelen, hogy Kasza úr szokatlanul nagy nyilvánosságot kapott mind a magyar, mind pedig a szerb sajtóban. A Magyar Szóban rendhagyó terjedelmű interjúban teregette ki az állítólagos szennyest. Az ön véleményét pedig csak egy hetes késéssel hozta a lap…

- Ez nem véletlen. Pontosan a károkozásnak az apropóján tette ezt. Elnök úr tavaly márciusban tájékoztatta a VMSZ elnökségét, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni a párt testületeinek egyetlen ülésén sem. Innentől azon észrevétele, hogy nem volt neki alkalma hol elmondani a véleményét, úgy gondolom, másfajta dimenzióba kerül. Sajnálom, hogy elnök úr azóta a saját lépéséről megfeledkezett. Ettől függetlenül, a VMSZ-ből a fontos ülések vonatkozásában elnök úr irányába minden alkalommal mentek a meghívók. Sajnos, elnök úr az utolsó közgyűlésre sem jött el. Azt sem mondta meg, hogy miért. Önmagában az a körülmény, hogy a VMSZ tiszteletbeli elnöke a saját pártjának a közgyűlésére nem megy el, azt jelenti, hogy önmagát diszkvalifikálta abból a lehetőségből, hogy az ottlétét felhasználva elmondja a véleményét. Pedig fontos lett volna elmondania. Ha pedig valakinek fontos lett volna másfajta véleményt hallani, akkor az én vagyok.

- A másik állítás arra vonatkozott, hogy szűk körben születnek meg a döntések…

- Ezt nevetségesnek tartom. Elképzelhetőnek tartja valaki, hogy miközben az elmúlt bő két és fél évben, amióta a párt élén állok és megpróbálok párbeszédet kialakítani pártokkal, civilekkel, az egyházzal, eközben a saját pártomban egyedül döntöm el a dolgokat? Ha elnök úr utánanézett volna, ha ez egyáltalán érdekelte volna, akkor meggyőződhetett volna róla, hogy volt olyan hét, amikor a pártban 3-4 elnökségi ülést tartottunk, hogy az aktualitásokat megbeszéljük. Én a minősítésre való jogot az elnök úrtól nem vitatom el, de azok a döntések mögött, amelyeket ő bírál, testületek állnak. Számomra éppen ezért fájdalmas mindaz, ami elnök úr nyilatkozatai kapcsán előállt. Elnök úr sajnálatos módon saját pártja testületi döntéseivel szembemegy. Teszi ezt úgy, hogy ugyanazt a retorikát alkalmazza, ugyanazokat a mondatokat, észrevételeket fogalmazza meg, amelyek a VMSZ-nek az aktuális politikai ellenfelei, rosszakarói tesznek. Ilyen vonatkozásában ez a kérdés nagyon-nagyon fájdalmas. Ennek eredményeképpen nem lehetett mást tenni, mint ezzel a jelenséggel szembenézni. A VMSZ elnöksége ezt tette meg, amikor fegyelmi eljárást indított ellene. Itt elmondanám, hogy én Kasza elnök úrral több, mint húsz éve munkakapcsolatban vagyok. Sőt, a húsz évnek jelentős hányadában, baráti kapcsolatban voltam vele. Én most sem haragszom rá. Az elnökségi döntést nem volt könnyű meghozni, mert olyan lépéseket kellett végiggondolnunk, melynek következményeitől mindannyian tartottunk. Senki nem örült ennek a helyzetnek, de sajnos akkor, amikor egy kiélezett politikai helyzetben ilyen ellenfelekkel találja az ember szemben magát, akkor nem tehet úgy, mint hogy ha ez nem volna realitás. Ezt a problémát az asztalra kellett rakni és a párt belső szabályai szerint meg kell oldani. E tekintetben pedig a mozgástér kicsi. Nem volt más lehetőség, mint a fegyelmi eljárás elindítása.

- Sokáig tartott a vita a tiszteletbeli elnök viselkedéséről?

- Több mint két és fél órát beszéltünk erről az ügyről. Mindenki véleményt fogalmazott meg és végül megszületett a döntés. Ennek – még egyszer hangsúlyozom – senki nem örült, de a VMSZ elnökségén belül egyhangú álláspont alakult ki. Ahhoz, hogy pártként talpon tudjunk maradni, elvszerűnek kell lenni. Az elvszerűség pedig a párt működésében azt jelenti, hogy addig, amíg a döntések meg nem születnek, addig a döntésekről lehetnek különböző vélemények. De onnantól kezdve, amikor a döntés megszületik, attól függetlenül, hogy kinek mi volt róla a véleménye, a párt döntését kell véghezvinni, annak megvalósulásán kell munkálkodni. És ha ez érvényes a VMSZ elnökére, alelnökeire, elnökségi és tanácstagjaira, meg a tagságra, akkor úgy gondolom, hogy ez érvényes kell, hogy legyen a VMSZ tiszteletbeli elnökére is, aki ugyanezen elvek szerint működtette a pártot 13 éven keresztül.

- Hogy van az, hogy önök, mármint a véemeszesek „minden kezdeményezést gátoltak, ami Szabadka fejlődését célozta meg”?

- Ami elnök úr a szabadkai helyzetről elmondott, nem igaz. Bizonyos körök fél éve terjesztik – hozzájuk csatlakozott sajnos Kasza elnök úr is, - hogy azért nem működik a szabadkai önkormányzat, mert a VMSZ tisztségviselői kerékkötői ennek a fejlődésnek. Én ezt szeretném a leghatározottabban visszautasítani, mert köszönő viszonyban sincs a valósággal. Két olyan konfliktushelyzet volt az elmúlt másfél évben, amikor mi nem engedtünk a negyvennyolcból. Az egyik a 2009-es községi költségvetésre vonatkozott, amikor követeltük, hogy kerüljenek bele azok az összegek, amelyekből a szabadkai önkormányzat finanszírozni fogja a YU ECO Televíziónak és a Pannon médiaháznak a működését. Ez azért történt, mert a VMSZ-en belül azt beszéltük meg (többek között elnök úr is ott ült az asztalnál), hogy ez a szabadkai polgárok tájékoztatásának az érdeke és a szabadkai magyar közösségnek az érdeke is, elsősorban a Pannon médiaház vonatkozásában. A másik eset a Palics Park Kft.-re vonatkozott. Itt a DS részéről volt egy ambíció, amelyik arra irányult, hogy az a kulturális, történelmi és természeti örökség, ami Palicson található, az bekerüljön az e célból létrehozott Kft tulajdonába, illetve döntéshozatali kompetenciájába, és ez a 600 eurós alaptőkével létrehozott Kft rendelkezzen minden felett, ami Palicson va.

- Kié ez a Kft?

- Ez egy hármas alapítású Kft. Egyharmadát a város, egyharmadát a tartomány, egyharmadát pedig a köztársaság biztosítja. Én tudom, hogy ezeket a javakat nem fogják elvinni Palicsról. De nem tartom természetes és elfogadható állapotnak, hogy mindenféle társadalmi kontroll nélkül rendelkezzen valaki ezekkel a javakkal. Amikor a VMSZ két éve ezt az álláspontját kialakította, akkor az asztalnál több alkalommal ott ült Kasza elnök úr is, és ő is ehhez az állásponthoz ragaszkodott. Tehát nem az volt a célunk, hogy Palics fejlődését leállítsuk, hanem, hogy olyan kereteket biztosítsunk, amely átláthatóbbá teszi a folyamatokat és meghiúsítja, hogy néhány személy döntse majd el, hogy melyik ingatlant kinek adják oda. Abba se tudtunk beleegyezni, hogy a palicsi ingatlanok értékesítéséből származó bevétel ennek a Kft.-nek a bevétele legyen. Mi ahhoz ragaszkodtunk, hogy ez a pénz az önkormányzaté legyen és ebből Palicsot, illetve az önkormányzat egyéb tartalmait tudjuk fejleszteni. Ez volt az a két kérdés, amelyben körömszakadtáig kiálltunk az álláspontunk mellett. A közösségi érdekeknek megfelelően így próbáltuk megakadályozni a károkozás lehetőségét.

- Ezen két ok miatt került sor a szabadkai önkormányzat „karcsúsítására”?

- Nem. A szabadkai történet hátterében valójában az áll, hogy a VMSZ-t meg kellett regulázni és meg kellett tépni. Mégpedig azért, mert a szerbiai költségvetés ügyében képviselőink a vajdasági és közösségi érdekeket képviselve nemmel szavaztak. Azért szavaztak nemmel, mert nem vagyunk hajlandóak lemondani a Vajdaságot megillető privatizációs bevételről, amit a NIS eladásából kell kapnunk a 2009-es költségvetési törvény alapján. Ez pedig nem kevesebb, mint 15 milliárd dinár. A másik apropója a szabadkai történetnek pedig az volt, hogy az aláírásgyűjtés kapcsán bebizonyosodott, hogy a VMSZ egy erős párt, amely a magyar közösségen belül mozgósító erővel bír. Ez nem volt ínyére a DS-nek, ezért ki kellett kezdeni a VMSZ-t. Be kellett dobni a csontot, hogy egymással kezdjünk el foglalkozni, hogy egymással torzsalkodjunk, és lehetőség szerint szétforgácsolódjon a VMSZ. Ezt tartották szem előtt azok, akik a hatékonyság állítólagos hiánya miatt elindították a szabadkai lavinát. Ha már a hatékonyságnál tartunk, akkor most hogy van az, hogy a DS három hét alatt sem volt képes betölteni a VMSZ képviselőinek távozása után megüresedett tanácsnoki helyeket? Itt nem a városi vezetőség hatékonysága a cél, hanem egy olyan állapot fenntartása, amely hosszú időn át gyengíti majd a magyar közösséget, és a VMSZ-t. Elszomorító, hogy ebbe a történetbe Kasza elnök úr így futott bele, és ezzel azoknak az oldalára állt, akik ennek a rombolásos folyamatnak a zászlóvivői.
Ternovácz István
(A képen: Pásztor István és Kasza József. A felvétel a 2007. május 5-én, a VMSZ magyarkanizsai tisztújító közgyűlésén készült)

http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3183