Tudomány
Az eurázsiai sztyeppén kezdődhetett a lovak háziasítása
Betűméret:             
Genetikai vizsgálatok szerint a lovak háziasítása Ukrajna füves területein, Oroszország délnyugati és Kazahsztán nyugati részén indult meg.
A domesztikált lovak aztán elterjedtek Európában és Ázsiában, eközben kereszteződtek a vadlovakkal – írja a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak vizsgálata a lovak háziasítását érintő két versengő elméletet hozta tető alá. A téma hosszú ideje vita tárgyát képezi.
A régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy a lovakat az eurázsiai sztyeppe – Ukrajna, Oroszország délnyugati része és Kazahsztán nyugati területe – nyugati részén szelídítették meg mintegy hatezer éve. A szakemberek úgy hiszik, az állatokat lovagláshoz, valamint hús- és tejforrásként használták. Azonban ezek a régészeti eredmények – mint az eurázsiai sztyeppe eme területéről származó, ősi edényekben talált kancatej nyomai – nem egyeznek a mitokondriális DNS-től származó adatokkal. Ezek a genetikai vizsgálatok ugyanis azt sugallják, hogy a domesztikálás Európa és Ázsia számos területén ment végbe.
Az új vizsgálat során Európa és Ázsia nyolc országában élő 300 lótól vett magi DNS-mintákat elemeztek. A genetikai adatokat számítógépes modellekbe táplálták, melyeket úgy fejlesztettek ki, hogy a domesztikálás különféle forgatókönyveit vegyék górcső alá.
A kutatás kimutatta, hogy a háziasított lovak kihalt, vadon élő őse, az Equus ferus megközelítőleg 160 ezer évvel ezelőtt terjedt el Kelet-Ázsiából. Azt is felfedték, hogy az Equus ferust az eurázsiai sztyeppe nyugati részén háziasították, és az Eurázsia szerte elterjedő méneseket rendszeresen feltöltötték vadlovakkal.
Vera Warmuth, az egyetem zoológiai tanszékének kutatója szerint a vizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy a domesztikált lovak eredeti alapító populációját az eurázsiai sztyeppe nyugati részén hozták létre ott, ahol a háziasított lovak legkorábbi régészeti bizonyítékait is megtalálták. Az elmélet szerinte azt is megmagyarázza, a mitokondriális DNS – mely csak az anyától öröklött géneket hordozza – adatai miért sugallják azt, hogy a lovakat számos alkalommal háziasították különféle helyeken.
Úgy tűnik ugyanis, hogy a vadlovakat a már meglévő, domesztikált lovak méneseinek újbóli feltöltésére használták, talán azért, mert nem volt könnyű őket fogságban szaporítani. A kutatók így az első genetikai bizonyítékot nyújtják a régészet által már sugallt háziasításra az eurázsiai sztyeppén, és kimutatják, hogy a kancáktól származó genetikai változatosság a domesztikált ménesek vadlovakkal való feltöltésének eredménye.
(hirado.hu/BBC/ScienceDaily)
A rohanó hétköznapokban hajlamosak vagyunk az egészségügyi problémáinkat addig halogatni, amíg azok nem okoznak elviselhetetlen fájdalmat vagy nem gátolnak minket a mindennapi munkavégzésben. A magyar lakosság körében különösen jellemző ez a fajta „tűzoltó” szemléletmód, amely során csak a végső krízishelyzetben...
2026. MÁJUS 27.
[ 14:48 ]
Kínai idő szerint vasárnap este 23 óra 8 perckor elindult a Sencsou-23 űrhajó három űrhajóssal a fedélzetén az északnyugat-kínai Csiucsüan kilövőbázisról – jelentette a kínai állami média. A háromfős legénység - Csu Jang-csu parancsnok, Csang Cse-jüan pilóta és Lai Ka-jing kutatási szakértő – várhatóan hat...
2026. MÁJUS 24.
[ 20:10 ]
Új kígyófajt azonosítottak kínai kutatók a dél-kínai Kuanghszi Csuang Autonóm Területen található Huaping Nemzeti Természetvédelmi Rezervátumban. Az állat különleges védekezési módszerével hívta fel magára a figyelmet, mivel farkával egy második fejet utánoz a ragadozók megtévesztésére - jelentette a kínai állami...
2026. MÁJUS 10.
[ 10:01 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó