Pelenkázástól a gyermekversekig

Kölcsönösen nagy szeretettel köszöntötte egymást Varró Dániel és a közönség azon a közönségtalálkozón, amely a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, valamint a szabadkai Városi Könyvtár jóvoltából jöhetett létre ma délután Szabadkán, a könyvtár emeleti olvasótermében.
A jelenlevőket Ágoston Pribilla Valéria, a könyvtár igazgatóhelyettese köszöntötte. Az irodalmi délutánon többek között a Túl a Maszat-hegyen, a Szívdesszert, az Akinek a lába hatos című kötetek kerültek górcső alá. A népszerű fiatal költővel versekről, rímekről és múzsákról Hózsa Éva irodalmár beszélgetett.
Mint az beszélgetés során kiderült, Varró Dániel a most két éves kisfiának köszönhetően próbálkozott meg első ilyen jellegű verseivel. Tapasztalatlan apukaként gyermeke megnyugtatására ugyanis mindig erősségéhez, a költészethez fordult. XXI. századi, urbánus apukaként azonban elég távolinak érezte magától a népi jellegű mondókákat, amik a legkisebbeket célozták. Az utóbbi években nem igazán születtek fél-másfél éves kisgyerekeknek szóló, modern költemények, így versei és mondókái elsősorban „saját felhasználásra”, hiánypótló jelleggel íródtak. Adytól, az első szavalattól, a közös tevékenység alatt mulattató jelleggel, a pelenkázásról, öltöztetésről való cseles figyelemelterelés gyanánt ismételgetett mondókáktól, a költő-apuka saját szórakoztatására kiötlött versein át végül eljutott oda, hogy szerzeményeit a szélesebb közönség is megismerje. Karakterei megformálásához a mindennapjaiból merít példát, akiket gyermeteg fantáziáján átszűrve igazi mesebeli lényekké varázsol. A cselekmény kiötlésében azonban nem ilyen gördülékeny a szerző munkája. A Túl a Maszat-hegyen megírásakor például egy barátja segített megtalálni a lehetséges cselekményszálat, amiben azonban a költő olyannyira elvesztette a fonalat, hogy egyik karakterét, Emil bácsit, ottfelejtette a gonosz karmai között, amiért már több gyerkőc is kérdőre vonta a közönségtalálkozókon. Varró szavát adta, hogy egy következő könyvben majd megnyugtatja aggódó olvasóit.
A célközönséget nem mindig találja el. Gyermekversei gyakran felnőttesek, felnőttverseit pedig gyerekesnek találják olvasói, de megpróbál majd megkomolyodni, hátha előbb-utóbb eltalálja a befogadó számára megfelelő hangot.
Varró Dániel műfordítói tevékenységéből is nyújtott némi ízelítőt. Az angol versek átültetése nyelvi kihívást jelent számára, ezért előszeretettel fordít nonszensz verseket, amire kiváló példákat talál az angol irodalomban. Edward Lear, Hilaire Belloc és Lewis Carroll verseinek fordításaiból két másik műfordító barátjával egyetemben a közeljövőben terveznek megjelentetni egy kötetet, így a nagyközönség hamarosan egy másik, hasonlóan tehetséges oldaláról is megismerheti a szerzőt.
A közönségtalálkozón részleteket hallhattunk a Szívdesszertből és a nonszensz versfordításokból, valamint egy majdnem premier felolvasás is megtörtént. Varró Dániel egy a közönség soraiból elhangzó kérdésre válaszolva elmondta, mindig a legújabb verse a kedvence, ezért legfrissebb költeményét is megosztotta a lelkes közönséggel.
Gy. V.