A homokdűnék a Marson éppúgy viselkednek, mint a Földön

A homokdűnék a Marson ahhoz hasonlatosan viselkednek, mint a Földön - derítették ki a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói, akik eredményeiket a Nature című folyóiratban ismertették.
Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA marsi felderítő űrszondájának (MRO, Mars Reconnaisance Orbiter) tavaly sikerült lencsevégre kapnia a vörös bolygó felületén mozgó homokdűnéket és "fodrozódásokat". Ezek a felvételek megkérdőjelezték a korábban elfogadott elméletet, amely szerint a Mars felszínén nincs túl sok mozgás. A Caltech szakemberei által kifejlesztett technológia viszont első ízben tette lehetővé, hogy mérjék ezeket a mozgásokat - olvasható tanulmányt ismertető PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
"Hosszú éveken át vitáztak a tudósok arról, hogy a vörös bolygó felületén látható homokdűnék fosszilis képződmények-e, amelyek a Marson a régmúltban uralkodó időjárási viszonyokat tükrözik. A tudósok ugyanis úgy vélték, hogy a bolygó légköre túl vékony ahhoz, hogy a dűnéket megmozgatni képes szeleket keltsen. A mi adataink viszont azt mutatják, hogy a széljárás igenis fontos szerepet játszik a Mars felszínének alakításában. Ez azért fontos, mert sokat elárul a Mars jelenlegi állapotáról, arról, hogy milyen földtani aktivitás van a bolygón" - magyarázta Jean-Philippe Avouac, a Caltech geológiaprofesszora.
A kaliforniai kutatók az MRO nagyfelbontású képeket készítő kamerájának (HiRISE/ High Resolution Imaging Science Experiment) felvételeit elemezték az általuk kifejlesztett COSI-Corr elnevezésű szoftver (Co-registration of Optically Sensed Images and Correlation) segítségével. A felvételek a Mars Nili Patera nevű régiójában készültek, a szoftver egy 105 napos megfigyelési időszak alatt automatikusan mérte a homokképződmények helyzetében bekövetkező változásokat. Mint kiderült, a fodrozódások viszonylag gyorsan mozognak, a megfigyelési időszak alatt 4,5 métert tettek meg.
"Első ízben sikerült megmérni egy dűnerégió mozgását" - hangsúlyozta Francois Ayoub, a tanulmány társszerzője.
A kutatócsoport azt is felfedezte, hogy a Nili Patera régióban a dűnék hasonlatosan mozognak ahhoz, miként ezt a Viktória-völgyben az Antarktiszon teszik, ami azt jelenti, hogy a szelek által befolyásolt felszínváltozási ráta hasonló a két bolygón.
A továbbiakban a Caltech kutatói azt vizsgálják majd, hogy a homok miként mozog a Mars felszínén. "A homokszállítás fizikáját kutatjuk, ez a jelenség ugyanis kevéssé ismert" - mutatott rá Sebastien Leprince, a tanulmány társszerzője, aki szerint e vizsgálatok révén többet megtudhatnak a Mars légköréről. (MTI)