Anyanyelvünk
A suksükölés
Betűméret:             
A leggyakoribb nyelvi hibáink közé – a nákoláson kívül – a suksükölés tartozik. Ez a nyelvjárási eredetű jelenség durva vétség az irodalmi- és köznyelv helyes használata ellen. Ezért kell küzdenünk a visszaszorításáért, illetve megakadályozni a terjedését.
Ez is az iskolában kezdődik. Az igeragozás tanításakor kerül szóba egyes tárgyas ragozású igealakok kijelentő és felszólító módú alakjainak azonossága. Például: „Mi nézzük a filmet. Nézzük meg ezt a filmet! Sokszor mondja édesanyám, hogy olvassak többet. Mondja meg, kérem, hol találom az iskolát!”
Az ilyen példák hatására tévedésből más igéknél is (a -t végűeknél) egyformán alkotják meg a kijelentő és a felszólító módot. Pedig ott már nem azonos a két alak. Például: „Az iskolában tanítják a helyes beszédet. Tanítsák meg a gyerekeket helyesen beszélni! Már látjuk az eredményeket. Lássuk, miből élünk!”
A kijelentő értelemben helytelenül használt felszólító módú igealakokkal igen gyakran találkozunk. Például: „A tanárnő mindig kijavítsa a helyesírási hibákat.(Helyesen: kijavítja) A gondos szülő beossza azt a kevés pénzt…(Helyesen: beosztja)
Tapasztalatom szerint a régi (édesanyám korabeli) iskolai gyakorlat ma is hatásos: humoros mondókákkal próbálok küzdeni a hibák ellen. Így nevetünk egy jót, és legközelebb elég a mondóka elejét hangoztatni, már tudják is, mit kell kijavítani. Ide illik tehát ez a fölszólítás: „Mondhassa, nem bántsa a fülünket!”
Ellentéte a suksük nyelvnek egy szintén súlyos nyelvi vétség, a „tyuktyükölés”. Sokszor a rossz nyelvi formát elkerülendő kijelentő módú igealakot használnak (gyerekek és fölnőttek egyaránt) a felszólító módú helyett. Például: „Festjük le a látottakat!” (Helyesen: fessük le!) „Hallgatjuk csak meg, mit mondd erről a költő!” (Helyesen: hallgassuk meg!)
Ez a hiba, igaz, ritkább, mint a suksükölés. Mégis zavaró. És kerülendő.
Egy fiatal tanító néni mondta a tanulóinak: „Osztjátok szét az uzsonnát!”
Hibája a nyelvi bizonytalanságából eredt. Próbálta elkerülni az üldözött suksük nyelvet, így másik hibába esett, „tyuktyükölt”.
Viola Lujza
2014. SZEPTEMBER 2.
[ 21:32 ]
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó