A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A suksükölés
Betűméret:
A leggyakoribb nyelvi hibáink közé – a nákoláson kívül – a suksükölés tartozik. Ez a nyelvjárási eredetű jelenség durva vétség az irodalmi- és köznyelv helyes használata ellen. Ezért kell küzdenünk a visszaszorításáért, illetve megakadályozni a terjedését.Ez is az iskolában kezdődik. Az igeragozás tanításakor kerül szóba egyes tárgyas ragozású igealakok kijelentő és felszólító módú alakjainak azonossága. Például: „Mi nézzük a filmet. Nézzük meg ezt a filmet! Sokszor mondja édesanyám, hogy olvassak többet. Mondja meg, kérem, hol találom az iskolát!”
Az ilyen példák hatására tévedésből más igéknél is (a -t végűeknél) egyformán alkotják meg a kijelentő és a felszólító módot. Pedig ott már nem azonos a két alak. Például: „Az iskolában tanítják a helyes beszédet. Tanítsák meg a gyerekeket helyesen beszélni! Már látjuk az eredményeket. Lássuk, miből élünk!”
A kijelentő értelemben helytelenül használt felszólító módú igealakokkal igen gyakran találkozunk. Például: „A tanárnő mindig kijavítsa a helyesírási hibákat.(Helyesen: kijavítja) A gondos szülő beossza azt a kevés pénzt…(Helyesen: beosztja)
Tapasztalatom szerint a régi (édesanyám korabeli) iskolai gyakorlat ma is hatásos: humoros mondókákkal próbálok küzdeni a hibák ellen. Így nevetünk egy jót, és legközelebb elég a mondóka elejét hangoztatni, már tudják is, mit kell kijavítani. Ide illik tehát ez a fölszólítás: „Mondhassa, nem bántsa a fülünket!”
Ellentéte a suksük nyelvnek egy szintén súlyos nyelvi vétség, a „tyuktyükölés”. Sokszor a rossz nyelvi formát elkerülendő kijelentő módú igealakot használnak (gyerekek és fölnőttek egyaránt) a felszólító módú helyett. Például: „Festjük le a látottakat!” (Helyesen: fessük le!) „Hallgatjuk csak meg, mit mondd erről a költő!” (Helyesen: hallgassuk meg!)
Ez a hiba, igaz, ritkább, mint a suksükölés. Mégis zavaró. És kerülendő.
Egy fiatal tanító néni mondta a tanulóinak: „Osztjátok szét az uzsonnát!”
Hibája a nyelvi bizonytalanságából eredt. Próbálta elkerülni az üldözött suksük nyelvet, így másik hibába esett, „tyuktyükölt”.
Viola Lujza
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
