KultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataVideó/TVImpresszumMarketing
2012. január 16. [17:06]

A suksükölés

A leggyakoribb nyelvi hibáink közé – a nákoláson kívül – a suksükölés tartozik. Ez a nyelvjárási eredetű jelenség durva vétség az irodalmi- és köznyelv helyes használata ellen. Ezért kell küzdenünk a visszaszorításáért, illetve megakadályozni a terjedését.
Ez is az iskolában kezdődik. Az igeragozás tanításakor kerül szóba egyes tárgyas ragozású igealakok kijelentő és felszólító módú alakjainak azonossága. Például: „Mi nézzük a filmet. Nézzük meg ezt a filmet! Sokszor mondja édesanyám, hogy olvassak többet. Mondja meg, kérem, hol találom az iskolát!”
Az ilyen példák hatására tévedésből más igéknél is (a -t végűeknél) egyformán alkotják meg a kijelentő és a felszólító módot. Pedig ott már nem azonos a két alak. Például: „Az iskolában tanítják a helyes beszédet. Tanítsák meg a gyerekeket helyesen beszélni! Már látjuk az eredményeket. Lássuk, miből élünk!”
A kijelentő értelemben helytelenül használt felszólító módú igealakokkal igen gyakran találkozunk. Például: „A tanárnő mindig kijavítsa a helyesírási hibákat.(Helyesen: kijavítja) A gondos szülő beossza azt a kevés pénzt…(Helyesen: beosztja)
Tapasztalatom szerint a régi (édesanyám korabeli) iskolai gyakorlat ma is hatásos: humoros mondókákkal próbálok küzdeni a hibák ellen. Így nevetünk egy jót, és legközelebb elég a mondóka elejét hangoztatni, már tudják is, mit kell kijavítani. Ide illik tehát ez a fölszólítás: „Mondhassa, nem bántsa a fülünket!”
Ellentéte a suksük nyelvnek egy szintén súlyos nyelvi vétség, a „tyuktyükölés”. Sokszor a rossz nyelvi formát elkerülendő kijelentő módú igealakot használnak (gyerekek és fölnőttek egyaránt) a felszólító módú helyett. Például: „Festjük le a látottakat!” (Helyesen: fessük le!) „Hallgatjuk csak meg, mit mondd erről a költő!” (Helyesen: hallgassuk meg!)
Ez a hiba, igaz, ritkább, mint a suksükölés. Mégis zavaró. És kerülendő.
Egy fiatal tanító néni mondta a tanulóinak: „Osztjátok szét az uzsonnát!”
Hibája a nyelvi bizonytalanságából eredt. Próbálta elkerülni az üldözött suksük nyelvet, így másik hibába esett, „tyuktyükölt”.
Viola Lujza




Hozzászólások (Beta*)

1500 / 1500


CAPTCHA Image

* teszt / fejlesztési fázisban

2012. május 14. [11:57]

Ígéretemhez híven folytatom azoknak az eredményeknek az ismertetését, melyeket Dávid diákommal tettünk tavalyi kutatásunk során. A munka első részét egy kérdőív... >>

2012. május 9. [17:16]

A közhely, más néven frázis, gyakran használt, elkoptatott szó vagy kifejezés. Ha mértéktelenül elszaporodnak beszédünkben a közhelyszerű sablonok, ha általánosságokat... >>

2012. április 30. [23:07]

Tavaly az egyik szorgalmas, minden információt szivacsként magába szívó diákom, Szabó Dávid, jelentkezett egy pályázati felhívásra. Közös erővel kiötlöttük, hogy a... >>

2012. április 23. [11:11]
A szótévesztés gyakoribb példái
2012. április 14. [11:28]
Egyes szám vs. többes szám
2012. április 11. [11:29]
Ismét a szótévesztésről
2012. április 4. [11:04]
A szótévesztés
2012. március 29. [18:53]
Ügyeljünk az igekötőkre!
2012. március 22. [12:18]
A némaságában is különc h
2012. március 6. [19:39]
Miatt vagy végett?


Nemzeti Regiszter
Az egyszerűsített honosítási eljárás logója
Háló Vajdasági Fejlesztési Alap bannerje
Heti kérdés
Ön szerint volt-e szavazatlopás a választásokon?
Igen
Nem
Passz

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg!

Életlen

Székelybácsi nagy kínlódás közepette borotválkozik. A gyerek:
- Mi a baj, édesapám?
- Életlen a beretva. Nem viszi a szakállamat!
- Ne mongya mán' édesapám, hogy keményebb a szakálla, mint az a konzervdoboz, amit most nyitottam ki vele!

Vajdaság Ma forditói szolgáltatása