Amikor a kevesebb a több

Az élőbeszéd hátránya, hogy általában túl gyors. Sietünk, ha sok a mondanivalónk, hogy rövid idő alatt minél többet elmondhassunk, a diákok is gyorsan túl akarnak lenni a felelésen, ha valamilyen téren nem vagyunk eléggé tájékozottak, akkor is gyorsan beszélünk, hogy így kompenzáljuk hiányos tudásunkat. Miért hátrány ez? Gyors beszéd közben nehezebben vesszük észre az esetleges nyelvi, nyelvhelyességi hibákat. Ez így történt velem is. Az egyik kereskedelmi rádió hívta fel a figyelmem egy hibára, és attól a naptól kezdve nyitottabb füllel és szemmel járok az utcán és a padsorok között. Gyakran fedezem fel idegenek, ismerősök és a diákok beszédében – sőt írásában is – ezt, a kötőszók halmozásából eredő helytelenséget. A tettes az ellentétes mondat. Mit kell róla tudni? A mellérendelő összetett mondatok egyik fajtája, ahol az általában kötőszóval összekapcsolt tagmondatok tartalma között valamilyen ellentét fejeződik ki. Az ellentét jellege szerint három fő típusukat különböztetjük meg: 1. egyszerű vagy szembeállító ellentét, kötőszavai: azonban, ellenben, pedig, viszont, meg, de; 2. kizáró ellentét, melynek kötőszava a hanem; 3. megszorító ellentét, kötőszavai: de, mégis, csak, csakhogy, mégsem, ellenben, azonban, hanem. Ugye, milyen egyszerű az egész? Hol van itt a probléma? A következő írásbeli dolgozatokból kiemelt mondatokban például: Ezek a napok semmiben sem különböznek a többitől, de mégis valamiért izgalmasabbak., Ez nem épp élvezetes délutáni elfoglaltság, de viszont szükséges., Meghívtuk a rokonokat is ebédre, de viszont ők elkéstek., A nagyiékat is vártuk, de azonban ők nem jöttek el. Ha közelebbről is megvizsgáljuk ezeket a mondatokat, láthatjuk, hogy két ellentétes kötőszó található bennük. Ezt a felesleges kötőszóhalmozást a választékos nyelvhasználat és nyelvhasználó nem nézi jó szemmel. Léteznek páros kötőszók (is-is, vagy-vagy), az említett esetben azonban nem ezeknek a használatáról van szó, csupán két véletlenül összepárosított ellentétes kötőszó – hasznosnak nem mondható – találkozásáról. Mennyivel szebben, és természetesen helyesebben csengenek így az idézett mondatok: Ezek a napok semmiben sem különböznek a többinél, mégis valamiért izgalmasabbak., Ez nem épp élvezetes délutáni elfoglaltság, viszont szükséges., Meghívtuk a rokonokat is ebédre, de ők elkéstek., A nagyiékat is vártuk, azonban ők nem jöttek el.
Mai választásom azért esett az ellentétes mondatokban előforduló helytelen kötőszóhalmozás problémájára, mert ez egy szép – bár iskolás – példája annak, hogy milyen szorosan összefügg a nyelvtan és a nyelvhelyesség. Ennek segítségével prezentálhatom diákjaimnak a nyelvtani szabályok ismeretének fontosságát, hiszen láthatják, hogy ezek nem csupán mindentől elszigetelt elméletek, definíciók. A gyakorlatban – az írott és a beszélt nyelvben – töltik be valódi, jelentőségteljes szerepüket.
Nagy Majlát Ágota

Tweet

Szóljon hozzá!

Hozzászólások (Beta*)

Neve

E-mail címe

Kommentje

1500 / 1500

Biztonsági kód:


* teszt / fejlesztési fázisban