KultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataVideó/TVImpresszumMarketing
2012. február 2. [0:36]

Hogy van a „csuklik” felszólító módban?

Persze jöhettük volna az ízlik, hámlik, siklik esetével is, hiszen közel hetven ige tartozik abba a csoportba, amelynek toldalékolásával (ebben az esetben módjelezésével) olykor bajban van a magyar nyelv.
A fent említett szavak tehát egyaránt úgynevezett hiányos paradigmájú igék, vagyis ragozási sorukból hiányoznak egyes elemek, illetve azok használata bizonytalan. (A hiányos ragozásnak olykor úgynevezett funkcionális-jelentéstani okai is lehetnek, ilyen például, hogy a szokni igének segédigei használatkor csak múlt idejű alakja van: el szokott kísérni, el szok/szokik kísérni…)
Mi okozza a problémát a csuklik, hámlik, ízlik, siklik stb. esetében? Az érthetőség érdekében muszáj nagyon leegyszerűsítenünk a dolgot: ezekben az igékben az -ik rag előtt olyan mássalhangzó-kapcsolat áll (ml, zl, kl), amely a magyar nyelvben szinte soha nem szerepel szótag végén, főleg akkor, ha az a szótag önálló strukturális egységet zár le (hiszen a csukl- szótő másik egységet alkot, mint az utána következő toldalék, ez talán érthető).
Hiszen van egy fontos szabályszerűség a magyar nyelvben, mégpedig az úgynevezett szonoritási sorbarendezési szabály (szonoritás = zengősség, hangzósság). Ennek értelmében nyelvünk igyekszik elkerülni, hogy szótaghatáron két azonos „erejű” mássalhangzó álljon, a csukl-, háml-, ízl- tövekben viszont éppen ez a helyzet. És ha a tövekhez még a felszólítómód jelét is hozzáillesztjük (pl. csukljon, hámljon, ízljen), akkor az eredmény már végképp idegenné válik a magyar nyelv természetétől.
És az ízeljen, csukoljon, hámoljon? Ezekben az esetekben a mássalhangzó-torlódás elkerülése érdekében egy magánhangzót toldanánk be, mivel azonban az igék ragozási paradigmájában, a többi toldalékolt alakban nem szerepel magánhangzó-betoldás (például múlt időben: ízlett, csuklott, hámlott; feltételes módban: ízlene, csuklana, hámlana), nyelvi intuíciónk joggal tiltakozik ez ellen is.
A probléma ennél azért sokkal bonyolultabb (mind a hetven igét nem nézhetjük át!), de azért bízom benne, hogy valamennyire sikerült megvilágítanom, miért igyekszünk más megfogalmazással helyettesíteni a fenti igék felszólító módú alakjait.
Baróthy Zoltán (Hír24)




Hozzászólások (Beta*)

1500 / 1500


CAPTCHA Image

* teszt / fejlesztési fázisban

2012. május 14. [11:57]

Ígéretemhez híven folytatom azoknak az eredményeknek az ismertetését, melyeket Dávid diákommal tettünk tavalyi kutatásunk során. A munka első részét egy kérdőív... >>

2012. május 9. [17:16]

A közhely, más néven frázis, gyakran használt, elkoptatott szó vagy kifejezés. Ha mértéktelenül elszaporodnak beszédünkben a közhelyszerű sablonok, ha általánosságokat... >>

2012. április 30. [23:07]

Tavaly az egyik szorgalmas, minden információt szivacsként magába szívó diákom, Szabó Dávid, jelentkezett egy pályázati felhívásra. Közös erővel kiötlöttük, hogy a... >>

2012. április 23. [11:11]
A szótévesztés gyakoribb példái
2012. április 14. [11:28]
Egyes szám vs. többes szám
2012. április 11. [11:29]
Ismét a szótévesztésről
2012. április 4. [11:04]
A szótévesztés
2012. március 29. [18:53]
Ügyeljünk az igekötőkre!
2012. március 22. [12:18]
A némaságában is különc h
2012. március 6. [19:39]
Miatt vagy végett?


Nemzeti Regiszter
Az egyszerűsített honosítási eljárás logója
Háló Vajdasági Fejlesztési Alap bannerje
Heti kérdés
Ön szerint volt-e szavazatlopás a választásokon?
Igen
Nem
Passz

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg!

Jó ízek

A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához:
- Édesanyám, nem elég savanyú ez a káposzta.
- Fiam, hát ez mákostészta.
- Annak elég savanyú.

Vajdaság Ma forditói szolgáltatása