A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Hogy van a „csuklik” felszólító módban?
Betűméret:
Persze jöhettük volna az ízlik, hámlik, siklik esetével is, hiszen közel hetven ige tartozik abba a csoportba, amelynek toldalékolásával (ebben az esetben módjelezésével) olykor bajban van a magyar nyelv.A fent említett szavak tehát egyaránt úgynevezett hiányos paradigmájú igék, vagyis ragozási sorukból hiányoznak egyes elemek, illetve azok használata bizonytalan. (A hiányos ragozásnak olykor úgynevezett funkcionális-jelentéstani okai is lehetnek, ilyen például, hogy a szokni igének segédigei használatkor csak múlt idejű alakja van: el szokott kísérni, el szok/szokik kísérni…)
Mi okozza a problémát a csuklik, hámlik, ízlik, siklik stb. esetében? Az érthetőség érdekében muszáj nagyon leegyszerűsítenünk a dolgot: ezekben az igékben az -ik rag előtt olyan mássalhangzó-kapcsolat áll (ml, zl, kl), amely a magyar nyelvben szinte soha nem szerepel szótag végén, főleg akkor, ha az a szótag önálló strukturális egységet zár le (hiszen a csukl- szótő másik egységet alkot, mint az utána következő toldalék, ez talán érthető).
Hiszen van egy fontos szabályszerűség a magyar nyelvben, mégpedig az úgynevezett szonoritási sorbarendezési szabály (szonoritás = zengősség, hangzósság). Ennek értelmében nyelvünk igyekszik elkerülni, hogy szótaghatáron két azonos „erejű” mássalhangzó álljon, a csukl-, háml-, ízl- tövekben viszont éppen ez a helyzet. És ha a tövekhez még a felszólítómód jelét is hozzáillesztjük (pl. csukljon, hámljon, ízljen), akkor az eredmény már végképp idegenné válik a magyar nyelv természetétől.
És az ízeljen, csukoljon, hámoljon? Ezekben az esetekben a mássalhangzó-torlódás elkerülése érdekében egy magánhangzót toldanánk be, mivel azonban az igék ragozási paradigmájában, a többi toldalékolt alakban nem szerepel magánhangzó-betoldás (például múlt időben: ízlett, csuklott, hámlott; feltételes módban: ízlene, csuklana, hámlana), nyelvi intuíciónk joggal tiltakozik ez ellen is.
A probléma ennél azért sokkal bonyolultabb (mind a hetven igét nem nézhetjük át!), de azért bízom benne, hogy valamennyire sikerült megvilágítanom, miért igyekszünk más megfogalmazással helyettesíteni a fenti igék felszólító módú alakjait.
Baróthy Zoltán (Hír24)
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
