Nyelvrontó nyelvi játék

Valljuk be, mindannyian szeretünk játszani. A játék visszaidézi a gyermekkorunkat, karban tartja a memóriánkat. Az oktatásnak is elengedhetetlen kellékei az irodalmi kvízek, nyelvi játékok. Megtörik a tanár monoton előadását, megmozgatják a padon elnyúlt, széken elgémberedett diákokat. Gyakran alkalmazom én is ezt a módszert: felpörgeti a gyerekeket és engem is. De meddig játék a játék? Mikortól válik a nyelv kárára? Érdemes ezen elgondolkodni. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok játékos nyelvi vetélkedőjén lestem el a következő feladatot: olyan szavakat kellett a gyerekeknek keresniük, melyekben akár q betűt is írhatnánk. A kiejtést (ku/kú) figyelembe véve számtalan szót gyűjtöttek össze: kutya, kút, kukorica, mókus. Órán, versenyen érdekes, gondolkodásra, kreativitásra serkentő játék ez. De: menjünk csak fel a legkedveltebb közösségi oldal honlapjára! Ott sajnos már leírva is megtaláljuk a fenti szavakat, így: qtya, qt, qkorica, móqus. Jól néz ki, vicces, sms-ben pedig még helyet és pénzt is spórolhatunk vele. A lelkes spórolók azonban nem is tudják, hogy mennyit ártanak nyelvünknek. Ezáltal romlik helyesírásunk, és elterjednek azok az idegen betűk, melyek különben ritkán fordulnak elő szavainkban.
Nem a q az egyetlen bűnös, vannak tettestársai is: w, x, y. Ez a négy betű nem szerves része a magyar ábécének. Nem jelölnek önálló magyar fonémát, ennek ellenére saját helyük van a magyar hangokat jelölő betűk sorában. Az Osiris Kiadó 2006-os Helyesírás című kézikönyvének szótári része alapján készült statisztika kimutatta, hogy a négy idegen betű közül legkevésbé gyakori a q. Kizárólag idegen – általában szaknyelvi – szavakban fordul elő: quattrocento, IQ. Ennek a ritka előfordulásnak alapvető oka, hogy a meghonosodott idegen szavakban a q-t mindig kv betűkapcsolattal kell átírni: akvárium. Ebből láthatjuk, hogy a helyesírást nem tisztelők általában rossz betűegyüttes – ku, nem pedig kv – helyett használják a q betűt.
Nem gyakori a w sem, ami szintén idegen szaknyelvi szavakban fordul elő: kilowatt, tomahawk, de elterjedtek a következő alakok is: whisky, show. A közösségi oldalakon és az sms-ek szövegében azonban felfigyelhetünk a wan, wirág, wagyok formákra is.
Gyakoribb előfordulású – hivatalosan és nem hivatalosan is – az x. A Helyesírás magyarázata szerint ezt az okozza, hogy a már magyaros írásmód szerint írt idegen eredetű szavakban a [ksz]-nek ejtett x általában megmarad: taxi, exfeleség, expressz, Félix, Xénia. A kreatív nyelvrontó egyének még a q-nál is jobban kedvelik a x-et (kex, haraxol). Olyan szavakban is használják, ahol híre sincs a ksz betűkapcsolatnak, a sz-t helyettesítik és rövidítik vele (pux, xeretlek, xia, xép).
A négy betű közül nyilvánvalóan az y-t használjuk legtöbbször, hiszen betűjegyként részt vesz a magyar kétjegyű mássalhangzók jelölésében: gy, ly, ny. Megtalálható még a hagyományos írású családnevekben is: Ady. Ezeken kívül többnyire idegen szavakban használatos: lady, spray. Közösségi oldalakon viszonylag ritkán fordul elő helytelen használata.
Óvjuk nyelvünket az idegen betűk elburjánzásától! Hagyjuk meg csak azokban a szavakban, melyekben a helyesírás szabálya szerint is előfordulnak! Ne a közösségi oldalak legyenek a 21. század nyelvújítói!
Nagy Majlát Ágota

Tweet

Szóljon hozzá!

Hozzászólások (Beta*)

Neve

E-mail címe

Kommentje

1500 / 1500

Biztonsági kód:


* teszt / fejlesztési fázisban