A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Meg(-e) nézted-e a filmet(-e)?
Betűméret:
Szófaji szempontból a módosítószók csoportjába, a kérdést, érdeklődést kifejező szavak közé tartozik, vagyis kérdőszó. Mindössze egy betű, használata azonban sokaknak gondot okoz. Az iskolában a diákok már alsóban megismerkednek vele, megtanulják, hogy mindig az ige után kell kapcsolni, ötödik osztályban kibővítik a tudásukat azzal, hogy ez a kérdőszócska mindig az állítmány után áll. Hetedikben hozzáadunk ehhez még egy csipetnyi kiegészítést, ami a feltételes mód múlt idejű alakjára vonatkozik – és ennyi. Úgy gondoljuk, hogy ennél egyszerűbb nyelvtani/nyelvhelyességi tudnivaló, szabály nem is létezik. Sajnos, tévedünk. Az egyik leggyakoribb és legelterjedtebb nyelvhelyességi hibát okozza régi ismerősünk: az -e kérdőszó. Ha valaki a köznyelvben helytelenül használja – Éhes-e voltál már?, El-e jössz velem moziba?, Nem-e láttad a ceruzám?, Nem-e zöld ez az alma? –, az vét a köznyelvi norma ellen. Ennek elkerülése végett nézzük át az eldöntendő kérdő mondatokban való elhelyezésére vonatkozó szabályokat: a) ha a mondat állítmánya egyszerű – akár igei, akár névszói –, akkor a kérdőszócskát mindig utána kell tenni: Kedveled-e a kalandregényeket?, Piros-e az alma?, b) ha összetett (névszói-igei) állítmány van a mondatban, akkor az -e kérdőszó a ragozott rész, vagyis a létige után áll: Éhes voltál-e már?, c) ha az állítmány feltételes módban és múlt időben áll (elolvastad volna), akkor az -e kérdőszót mindig a volna segédigéhez kapcsoljuk: Elolvastad volna-e a könyvet, ha én nem ajánlom neked?, d) ha az állítmány igekötős ige, akkor a kérdőszót az igéhez kell kötni, nem pedig az igekötőhöz: Eljössz-e velem moziba?, e) ha az igei illetve a névszói állítmányhoz egy tagadószó (nem) is tartozik, akkor a kérdőszót az állítmány mögé kell tenni, nem kapcsolhatjuk a tagadószóhoz: Nem láttad-e a ceruzám?, Nem zöld-e ez az alma?.Ez a jelenség megtalálható néhány nyelvjárásban: palóc vidékeken, az Alföldön és a Dunántúl egyes részein az állítmány tagadásakor a kérdőszó a tagadószóhoz járul: Nem-e láttad esetleg Pistát?, illetve az igekötőhöz járulása erőteljes jelenség a palóc nyelvjárásokban. Ez azonban nyelvjárási sajátosság, ami nem felel meg a köznyelvi normának. Megoldás erre a problémára is van. Használjuk tudatosan nyelvünk szabályait! Vigyázzunk -e kérdőszavunkra, ne rakosgassuk önkényesen bármelyik szó mellé!
Nagy Majlát Ágota
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
