A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A diáknyelv
Betűméret:
Tavaly az egyik szorgalmas, minden információt szivacsként magába szívó diákom, Szabó Dávid, jelentkezett egy pályázati felhívásra. Közös erővel kiötlöttük, hogy a dolgozat témája a diáknyelv lesz, persze leszűkített keretek között – nem akartuk túl nagy fába vágni a fejszénket. A pályázati munka el is készült. Dávid sok energiát fektetett bele, én pedig segítettem neki kipofozni a dolgozatot. Elégedettek voltunk magunkkal és egymással is. A pályázaton azonban – „egyéb” okok miatt nem vettünk részt –, de megígértem Dávidnak és magamnak, hogy nem hagyom veszni ezt a szép, és nem utolsó sorban érdekes munkát. Ennek az ígéretemnek itt és most eleget is szeretnék tenni, hiszen fontosnak tartom a vajdasági magyar diáknyelv bemutatását, tanulmányozását - még akkor is, ha ez az írás csupán egy nagyon kis csoporton végzett kutatási anyagot szemléltet.A diáknyelv él! Jelen van mindennapjainkban, körülvesz bennünket. Egy tanárnak szüksége van arra, hogy megismerje, járatos legyen szóhasználatában. Persze mindezt óvatosan kell tennünk, „lábujjhegyen”, hogy ne sértsük meg vele diákjaink magánszféráját. Néha azonban nem árt, ha képben vagyunk, és tudjuk, hogy miről dumcsinak a srácok és a csajok uzsi szünetben. Számukra is érdekes az, ha órán tanulunk, beszélünk a ő nyelvükről, és ledöbbennek, (vagy felnéznek ránk?), ha meg is értjük azt, amit mondanak. Vizsgáljuk meg, mi is valójában a diáknyelv!
A diáknyelvnek (diákszleng) elsősorban az általános és középiskolás diákok által használt és létrehozott szlenget nevezik. A diákélet fogalmainak, tárgyainak sajátos elnevezéseit tartalmazza. A tanulók nyelvhasználatának vizsgálatakor kétségtelenül csoportnyelvvel állunk szemben. Fontos kiemelni azonban, hogy „a diáknyelv nem zsargon, argó vagy tolvajnyelv, mégcsak valamiféle hajtása sem ezeknek, hanem különálló csoportnyelv, amelynek szavai főleg az iskolában vagy egyéb diákközpontokban keletkeznek, használói, éltetői pedig a pajkos, tréfálkozó tanulók.” (Matijevics)
A diáknyelv iránt már régóta érdeklődnek. Az első diákszótárt Dobos Károly tette közzé 1898-ban. Nálunk Matijevics Lajos készítette el a vajdasági magyar diáknyelv szótárát, és tárta fel jellemzőit. A mű 1972-ben jelent meg, szükség lenne tehát egy újabb átható és összefoglaló kutatásra.
Hogyan és miért alakultak ki ezek a diáknyelvi szavak? A válasz egyszerű és nyilvánvaló: célja elsősorban a felnőttektől való különbözőség kifejezése serdülő korú gyerekekről lévén szó, a szabályokkal szembeni ellenszegülés, a csoporthoz való tartozás vágya, a titkolózás és a feltűnési vágy. A diákok nyelvükben is különbözni szeretnének a tanáraiktól, a felnőttektől. Fontos megemlíteni a diáknyelv tréfálkozó jellegét is, hiszen a szavaknak, kifejezéseknek gyakran vidám, humoros hangulata van.
A diákok nyelvének nincs külön nyelvtani rendszere; hangtana, ragozása és mondatszerkesztése megegyezik a köznyelvivel. A 21. században a technika gyors fejlődésének köszönhetően, a televízió és az internet közvetítésével egyszerűbben és gyorsabban eljutnak az diákokhoz az új információk, az új szavak és kifejezések. Ennek köszönhetően - Matijevics gyűjtéséhez viszonyítva - a mai diáknyelv sokkal vulgárisabb, durvább, mint volt az 1970-es években. Természetesen a vajdasági magyar diáknyelvben gyakori a szerbből vett szókölcsönzés, és nyelvtanilag, helyesírásilag, nyelvhelyességileg helytelen szavakkal, kifejezésekkel is találkozhatunk. Ám ennek ellenére érdekes színfoltja a nyelvtudománynak, amellyel kell és érdemes is foglalkozni – tanároknak meg kötelező!
Hogy milyen szavakat gyűjtött össze Dávid? Milyen következtetéseket vontunk le a rendelkezésünkre álló korpuszból? Hamarosan kiderül.
Nagy Majlát Ágota
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
