Anyanyelvünk
Mellett, fölött
Betűméret:             

A magyar és a német nyelv hosszú ideig élt egymással szoros kapcsolatban. A történelmi okok ismertek: a Habsburg Birodalom, később az Osztrák–Magyar Monarchia ideje. A nem mindig felhőtlen együttélés eredményeként a magyar nyelv igen sok kifejezést vett át a németből. Tükörfordításként használjuk ma is a pályaudvar, a tükörtojás vagy a lámpaláz szót. Nem is érezzük idegennek, már csak a nyelvészek ismerik eredetüket.

Germanizmusnak nevezzük azokat az idegenszerűségeket, amelyek német nyelvi mintát utánoznak. Ezek használata vétség a nyelvhelyesség ellen. Ha van rá találó magyar szó, kifejezés, inkább azt kell használni.

Nyelvújítóink tűzzel-vassal küzdöttek a germanizmusok ellen. Rengeteg új magyar szót alkottak. Mégis, megbújva, vagy a szokás hatalmának köszönhetően igen sok ma is él még a nyelvünkben.

Az egyik ilyen jelenségcsoport a névutók fölösleges használata. Germanizmus például a mellett, a közel, a keresztül, a felé és a felett (fölött) névutó használata ragok helyett.

Lássunk néhány példát!

A mellett névutó eredeti jelentése helyhatározó szerepű: „Pista a fal mellett állt.” „A kancsó mellett volt a pohár.” Képes értelemben is használjuk: „Az édesanyja mellett a nagyapja volt rá a legnagyobb hatással.” „A bajban is kitartott barátnője mellett.” A sajtónyelvben és az igénytelen köznyelvben sokszor találkozunk ilyenekkel is: „Lassú tűz mellett főzzük puhára a pulykacombot. Utána állandó keverés mellett adjuk hozzá a fűszereket. Magas hőmérséklet mellett süssük ropogósra.” „Nagy érdeklődés mellett mutatták be az új szakácskönyvet.” „A legjobb akarat mellett sem segíthetek.”

A mellett névutós szerkezet erőszakos terjeszkedését megakadályozhatjuk, ha odaillő ragos vagy névutós kifejezést használunk: lassú tűzön főzzük, állandó keverés közben, magas hőmérsékleten, nagy érdeklődés közepette és a legjobb akarattal…

A közel határozószó is hely- és időhatározó szerepű eredetileg: „Kisorosz közel van Nagykikindához.” „Az állatkertben a látogató túl közel ment az oroszlánhoz.” „A házhoz közel építették a garázst.” A sajtónyelvben egész más értelemben használják. Számnevekhez kapcsolva azt jelenti: körülbelül, majdnem, hozzávetőleg, megközelítőleg: „Közel öt éve adta ki első lemezét.” „A jégverés közel félmilliós kárt okozott a gyümölcsösökben.”

A közel használata a német nyelvvel való szorosabb együttélés előtt is megtalálható, valószínűleg a latin befolyásnak köszönhetően. Mindenesetre, a német nyelv hatására vált divatossá.

A már említett mellett és közel szavakhoz hasonlóan a keresztül névutó is elsősorban helyhatározó szerepű: „Az út a réten keresztül vezetett.” Képes és átvitt értelemben is használhatjuk, de csak óvatosan, mert sokszor német hatásra az odaillőbb magyar névutót vagy ragot szorítja ki. Elfogadható még a „Szidalmazásán keresztül is érződött a szeretete.” De már hibás a ’valaki vagy valami által, segítségével, útján, révén’ értelemben használt keresztül. „A rádión keresztül értesült a tragédiáról.” (A rádióból…) „Munkáján keresztül nem tudott érvényesülni.” (Munkájával, munkája révén…) „A sajtón keresztül üzent a rajongóinak.” (A sajtó útján…)

A felé névutó is konkrét hely-, illetve időhatározói szerepkört tölt be. „A Tisza felé vezet az út.” „Éjfél felé érkezett haza.”

A hivatalos nyelvhasználatban nagyon elterjedt, és a –nak, -nek vagy más rag helyére nyomul. „Javasoltuk a helyi közösség felé… (a helyi közösségnek…). „Elküldjük az értesítést az illetékesek felé.” (…az illetékeseknek.)

A felett névutó is hasonló utat járt be. Elsősorban helyhatározói viszonyt fejez ki. „A bejárat felett ki volt függesztve a figyelmeztetés.” Szólásainkban átvitt értelemben is előfordul: pálcát tör valaki felett, ítélkezik valaki felett, eljárt az idő valaki felett. Németes használata rendszerint a -ról, -ről vagy az -n ragot szorítja ki. „Tanácskoznak valami felett” (…valamiről) .„Csodálkozik valami felett” (…valamin).

Napjainkban már nem a német nyelv hatásától kell féltenünk anyanyelvünket. Mégis: kerüljük használatukat!

A germanizmusok egy másik csoportjáról majd a következő alkalommal szólok.

Mgr. Viola Lujza

2014. SZEPTEMBER 2.
[ 21:32 ]
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó