Május hónap első keddje nemzetközi nap 1998 óta: ezt a napot választották az asztma világnapjának. Megalapítása a Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) nevű szervezet kezdeményezésére történt. Céljául tűzte ki, hogy tájékoztassa az embereket, megismertesse velük a betegség lényegét: emberközelivé tegye ennek fogalmát, megértesse súlyosságát és a megfelelő terápia fontosságát, egyben bátorítást is nyújtson azoknak, akik egy életen át szenvednek tőle.

Követem hát ma én is e célkitűzés úttörőinek nyomát, teszem ezt azzal a szándékkal, hogy megpróbáljak eloszlatni néhány olyan tévhitet az asztmáról, mely vidékünkön igen elterjedt.

Az asztma nem allergia, és nem is akut megbetegedés, ami elmúlik, amit ki lehet nőni!

Sokan úgy vélik, hogy az asztma egy allergiás megbetegedés, melyet ki lehet gyógyítani, ha az allergént elimináljuk. Sajnos, ez az egyik legnagyobb tévedés. Ugyanis, becsületes nevén az asthma bronchiale a hörgők idült (krónikus) gyulladásos megbetegedése. Ez a gyulladás akkor is jelen van, ha a beteg épp tünetmentes. Kialakulásának alapja genetikai, megjelenése, kifejlődése azonban nagyon bonyolult, több tényezős kérdés, melyben a környezeti hatás jelentős résszel bír. Az asztmások nagy hányada reagál valamely allergénre az asztmás kórkép súlyosbodásával (vagy roham jelentkezésével); másik részüknél viszont a felső légúti fertőzések okozzák az állapot romlását, s nem mutatható ki reakció allergénre. Nem múlik el, ha a gyerek nagyobb lesz, az egész életet végigkíséri.

Nem olyan egyértelmű az asztma felismerése (a szülők részéről) kisgyermekek esetében!

A kicsi nem gyarapszik, alig eszik – ezzel viszik sokszor orvoshoz a szülők, nem sejtve, mi áll a háttérben. Aztán ott derül ki, hogy mivel nehezen lélegzik, nem tud megfelelő lélegzetet venni, hogy nyelni is maradjon ideje. Azt ugye nem tudja mondani, hogy: nehezen kapok levegőt, mert nem is tudja, hogy milyen nem nehezen kapni. Megszokja ezt a helyzetet. Mások köhécselnek évekig, amit elhúzódó légúti fertőzés, gyenge immunrendszer miatti megfázások számlájára írnak. Vagy jóval gyakrabban és előbb fáradnak ki lépcsőzés, fogócska, erősebb fizikai igénybevételű játék alkalmával, mint társaik. Ezekre a jelekre nem árt felfigyelni és időben gyermekorvoshoz fordulni, hogy mielőbb terápiában részesülhessen a kis beteg. Megfelelő kivizsgálással ugyanis gyorsan megállapítható az asztma jelenléte.

Roham esetén nem a mély belégzésre való buzdítás segíti a beteget!

Fulladásos roham a hörgők görcse miatt jelentkezik. Mellkasi fájdalommal, zihálással, szapora légzéssel (vagy próbálkozással) jár. Ezt kiprovokálhatja (mint már említettem) allergén, de nem csak inhalációs (amit belélegzett), hanem akár táplálék is. Vagy légúti fertőzés, hideg-, meleg levegő, füst, szmog, fizikai igénybevétel, stressz. Ilyenkor a kilégzéssel van probléma, az nehezített, elnyújtott. A nyugtatás mellett segít, ha a gyerekkel együtt légzünk, ügyelve arra, hogy a kilégzés teljes, jó hosszú legyen, azért, hogy úgymond legyen majd hova újra belélegezni az oxigénben dús levegőt. Tehát a helyes kilégzésre kell ösztönözni, nem a levegő (be)kapkodására.

Nem hagyható el a megfelelő terápia, csak, mert egy ideje nem jelentkeztek rohamok!

Nagyon fontos megértetni a betegekkel (és főleg a szülőkkel), hogy attól, hogy néhány hónapja nem jelentkezett a fulladásos roham, nem múlt el az asztma! Pillanatnyilag csak tünetmentes, ami jó, épp ezért kell nagyon ügyelni, hogy minél tovább fenn is maradjon ez az állapot. Ellenőrzésre kell járni, a felírt terápiát pedig szünet nélkül használni! Megelőzésként igyekezni kerülni minden olyan körülményt, amelyről ismeretes, hogy az egyénnél rohamot válthat ki.

Dr. Popov Farkas Beáta