Kárpát-medence
Elutasította a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt
Betűméret:             

Nem hozott érdemi döntést a szlovák alkotmánybíróság (Ab) az állampolgársági törvény alkotmányosságát vitató beadványról: a testület szerdán eljárásjogi okokra hivatkozva elutasította a panaszt.

Az indoklás szerint a testületben sem az elutasító, sem az igenlő döntéshez nem sikerült megszerezni a többséget jelentő 7 szavazatot. Az alkotmánybíróság 13 fős, de jelenleg csak 11 bíróval működik.

A többszöri elnapolást követően most elutasított beadványban annak kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgársági törvény - amelynek alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik országét - nem egyeztethető össze a szlovák alaptörvénnyel, amelynek ötödik cikkelyének második bekezdése kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.

"Az állampolgársági törvénynek az alkotmánnyal való összeegyeztethetetlenségének kimondását célzó képviselői indítványt az alkotmánybíróság eljárásjogi okokból elutasította" - olvasta fel a testület döntését annak elnöknője, Iveta Macejková. Az indoklásban hozzátette: a testületre vonatkozó szabályozás kimondja, hogy az Ab döntéséhez a testület összes tagjának többségi szavazata szükségeltetik, amennyiben ez a többség nincs meg, az érintett beadványt elutasítják.

A szlovák Ab döntéséről a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is beszámolt. Jelentései szerint a kassai székhelyű testület döntése azt jelenti, hogy összhangban van a szlovák alkotmánnyal az állampolgársági törvény azon rendelkezése, amely szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik országét felveszi. A szlovák hírügynökség később visszavonta az Ab döntésével kapcsolatos híreit, és új szerkesztésben közölt anyagában már azt írta, hogy az alkotmánybíróság elutasította a beadványt.

A szlovák Ab egyik legrégebben húzódó ügyének ilyen végkifejletét az ügy legközelebbi érintettjei, a beadvány kezdeményezői és a vitatott jogszabály alapján állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok csalódottan fogadták, szerintük a döntés arról tanúskodik, hogy a testület csak ürügyet keresett a panasz elutasításához.

Gál Gábor, a Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti képviselője - aki beadványt jogilag képviselte - az MTI-nek nyilatkozva megdöbbentőnek minősítette a döntést. "Egy olyan döntés született, amely jogi alibizmus és politikai megrendelés egyvelege" - szögezte le Gál Gábor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a testület nem mondott sem igent, sem nemet a beadványra. Gál jelezte: pártja a pozsonyi törvényhozás következő ülésén ismét javasolni fogja az állampolgársági törvény módosítását.

Lomnici Zoltán, a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, "szégyenteljesnek" nevezte az Ab döntését. "A szlovák hatalom nem tudott túllépni a saját árnyékán, az alkotmánybíróság nem kapta meg a felhatalmazást a politikától, ami azt bizonyítja, hogy Szlovákia nem tekinthető jogállamnak" - hangsúlyozta a bírósági döntés kihirdetése után Lomnici Zoltán.

A vitatott szlovák jogszabály alapján szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok, egyike, Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke az MTI-nek azt mondta: számítani lehetett ugyan az elutasításra, de annak indoklása meglepő volt. "Azt, hogy egy ilyen döntést eljárásjogi okokra hivatkozva hozzanak meg, azt én elég komoly alibizmusnak tartom" - szögezte le Gubík, aki szerint a "tisztességtelen" döntés azt mutatja, hogy a testület magyarázat nélkül akarta elutasítani az indítványt.

A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) sajtóközleményében kiábrándítónak nevezte az Ab döntését. A közleményben Berényi József, a párt elnöke azt hangsúlyozta: a kassai testület elutasító döntése ismét igazolta, hogy Szlovákiában "az alkotmány, a jogállamiság csak addig érvényesül, amíg az nem ütközik a szlovák nemzetállam-építés céljával". Hozzátette: a szlovák állampolgársági törvény 2010-es módosítása a felvidéki magyarokkal szembeni bizalmatlanság és rosszindulat állami politikává emelése, a kettős mérce szüleménye.

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke a szerdai döntésről azt mondta: az Ab csődöt mondott, mivel több év után sem volt képes világosan kimondani, hogy a szlovák állampolgárság megvonása alkotmányba ütköző-e vagy sem.

A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010. május 26-án, Robert Fico első kormánya idején fogadták el válaszul a magyar parlamentnek a könnyített honosításról hozott aznapi döntésére. A 2010. július 17-én hatályba lépett törvény többek között kimondja: elveszíti szlovák állampolgárságát, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A törvény értelmében az állampolgároknak kötelességük bejelenteni, ha más ország állampolgárságáért folyamodnak, ennek elmulasztását 3319 eurós büntetéssel sújtják. A törvény hatályba lépése óta csaknem kilencszázan vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük több tucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

II. Rákóczi Ferenc életútja és az általa vezetett szabadságharc is azt mutatja, hogy keresni kell a szövetségkötés lehetőségeit a Kárpát-medencében élő nemzetekkel - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Borsiban, ahol részt vett a II....
2024. MÁRCIUS 24.
[ 15:46 ]
A mai modern világban, ahol ezeket az értékeket rendre megkérdőjelezik, magyarságunk és kultúránk megtartása létkérdés – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Nagymegyeren, ahol beszédet mondott a helyi folklórközpont átadásán szerdán. A nemzetpolitikai...
2024. MÁRCIUS 20.
[ 17:56 ]
Választási megállapodást kötött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a két kisebbik erdélyi magyar párttal, az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE) szerdán Kolozsváron, jelentette az MTI. A 2024-ben tartandó négy romániai választásra vonatkozóan az RMDSZ külön-külön...
2024. MÁRCIUS 20.
[ 14:31 ]
Beolvasás folyamatban