GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. január 6. [21:58]

Egy lépéssel közelebb került az UNESCO-védettséghez az erdélyi Verespatak

Egy lépéssel közelebb került az UNESCO-védettséghez az erdélyi Verespatak
Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat

Egy lépéssel közelebb került az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatak (Rosia Montana) ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvegye a települést a védett kulturális örökségek listájára.

A Pressalert.ro portál pénteki közlése szerint Corina Suteu, a szerdán távozott Ciolos-kormány kulturális minisztere az utolsó munkanapján benyújtotta az UNESCO-hoz a verespataki bányászat kultúrtájának a világörökség részévé nyilvánítását kérő dossziét. A miniszter közölte: a lépést Dacian Ciolos miniszterelnökkel egyeztette, és reményét fejezte ki, hogy a helyébe lépő Ionut Vulpescu, a Grindeanu-kormány kulturális tárcavezetője is fenntartja a Románia nevében benyújtott előterjesztést.

A lépést megelőzően több mint tízezren írták alá azt a petíciót, amelyben az UNESCO-dosszié benyújtására kérték a minisztert. A Verespataki kultúrtáj megőrzéséért harcoló civil szervezetek ugyanis attól tartottak, hogy a szociálliberális Grindeanu-kormány lemond a védetté nyilvánítás kéréséről, és ehelyett a Rosia Montana Gold Corporation bányatervét fogja támogatni a településen.

Verespatak védetté nyilvánításának a folyamata 2011-ben indult, amikor az országos műemlékbizottság a kulturális tárcának javaslatot tett a település felterjesztésére a világörökségi listára. 2016 februárjában a kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen.

Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat. A településen a kanadai többségi tőkével alapított Rosia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A környező hegyek ledózerolását és a kőzet felőrlését feltételező projekt a környezetvédők heves tiltakozásába ütközött. A bányaberuházás ellen 2013-ban Románia-szerte maratoni tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a román parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet. (MTI)


2017. szeptember 22. [9:13]

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szerint integráció helyett a nemzeti kisebbségek asszimilációjára törekszik az ukrán kormány az új oktatási törvénnyel. ... >>

2017. szeptember 21. [18:39]

A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium volt igazgatója, Tamási Zsolt ellen, és Maros megye volt... >>

2017. szeptember 21. [15:16]

Az ukrán államfőhöz intézett beadványt fogadott el csütörtökön Ungváron a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amelyben a képviselők arra kérik Petro Porosenkót,... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve