GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing
2017. február 16. [20:53]

A kézdivásárhelyi bíróság jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a Wass Albert utcanév ügyében

A kézdivásárhelyi bíróság jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a Wass Albert utcanév ügyében
Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester

A kézdivásárhelyi városi bíróság csütörtöki végzésében jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a kézdivásárhelyi Wass Albert utcanév ügyében.

A végleges végzésnek a romániai bíróságok portálján közzétett kivonata szerint a bíróság helybenhagyta a prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen, és ezzel megerősítette a nyomozás elindítását a háborús bűnösök kultuszának a terjesztése miatt.

Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester az MTI-nek adott nyilatkozatában értetlenségének adott hangot a bírósági végzés miatt. Megjegyezte: ez csupán a feszültségkeltést szolgálja, hiszen az önkormányzat visszavonta a Wass Albert utcanévről szóló vitatott határozatát. A polgármester hozzátette: éppen a határozat visszavonása miatt tekintette a rendőrség okafogyottnak az ügyet, és szüntette meg a korábban elindított nyomozást.

Kézdivásárhely önkormányzata 2015 novemberében egyhangúlag megszavazta, hogy egy addig névtelen utcát Wass Albert íróról és költőről nevezzenek el, 2016 februárjában azonban a prefektus keresete alapján visszavonta a határozatot. A névadást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete javasolta, mely egy - a főügyészségnek tulajdonított, de később hamisnak bizonyult - dokumentummal igazolta, hogy Wass Albert nem minősül háborús bűnösnek. Az utcanévadás, majd a név visszavonásának a folyamata párhuzamosan zajlott a HVIM két kézdivásárhelyi vezetője, Beke István és Szőcs Zoltán ellen felhozott terroristavád kivizsgálásával.

Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése címén távollétében - egy vitatott ítéletben - halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen eltávolították talapzatáról az író köztéri szobrát.

A 18 ezer lakosú Kovászna megyei város lakosságának 91 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson, a 19 tagú önkormányzati testületben ketten szereztek mandátumot egy román párt színeiben. (MTI)


2017. április 22. [22:32]

Újraválasztotta pártelnökké szombaton Szilágyi Zsoltot az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Székelyudvarhelyen ülésező kongresszusa - tájékoztatta az MTI-t a szavazások... >>

2017. április 22. [16:44]

"Olvad a jég" a román-magyar viszonyban, a kölcsönös tisztelet és érdekek alapján "kitavaszodhat" - hangsúlyozta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi... >>

2017. április 22. [11:54]

A kiadós székelyföldi havazások után mínusz kilenc fokot mértek szombat reggel Csíkszeredában - közölte az Agerpres hírügynökség. A nagyszebeni regionlis meteorológiai... >>



1 euró 123.45 dinár
1 dollár 113.58 dinár
100 forint 39.61 dinár
100 dinár 252.44 forint
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Veszélyesnek tartja-e Albánia és Koszovó egyesüléséről szóló tiranai és pristinai (valamint preševói-preshevai és bujanovaci-bujanoci) nyilatkozatokat?
Igen.
Nem.

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg!
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve