GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. július 16. [19:36]

Az autonómiapárbeszéd megkezdését kérte nyílt levelében a román elnöktől az EMNP-elnök

Az autonómiapárbeszéd megkezdését kérte nyílt levelében a román elnöktől az EMNP-elnök
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke

Az autonómiáról szóló párbeszéd elkezdését kérte a székelyföldi látogatásra készülő Klaus Iohannis román elnöktől Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy vasárnap keltezett nyílt levélben.

Az MTI-hez is eljuttatott nyílt levében Szilágyi Zsolt gratulált Iohannis elnöknek azért, hogy ellátogat abba a régióba, ahol a legnagyobb arányban szavaztak rá a 2014-es elnökválasztáson, és amelynek lakói okkal érzik magukat Románia leginkább diszkriminált, mellőzött és perifériára kényszerített állampolgárainak.

Szilágyi Zsolt emlékeztette Iohannis elnököt arra, hogy az erdélyi szászok II. András királytól kapták azt az autonómiát, amelyik 650 éven át biztosította számukra az önkormányzás jogát. "Amikor tehát Székelyföld vagy az erdélyi magyarság autonómiájáról beszélünk, akkor olyan modellekről van szó, melyek több száz éves hagyományra tekintenek vissza térségünkben. Ez esetben egy olyan nemzeti közösség jövőjéről beszélünk, melynek tagjai román állampolgárok, akik Romániában dolgoznak, itt adóznak, betartják az ország törvényeit és békében kívánnak élni román nemzetiségű szomszédjaikkal" - fogalmazott az EMNP elnöke.

A politikus megemlítette: az európai integráció intézményei, különösen az Európa Tanács, támogatják az arra irányuló törekvéseket, hogy az őshonos magyar közösség és a történelmi régiók számára megtalálják a legmegfelelőbb autonómiaformákat. "Tudatában annak, hogy az 1918-ban Gyulafehérváron összegyűlt románság kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy biztosítják az autonómiát és az önrendelkezéshez való jogot minden olyan nemzeti és etnikai közösségnek, melyekkel együtt kívántak élni Erdélyben, különösen érthetetlen számunkra, hogy a román elit még napjainkban sem érzi magát morális-, politikai- és jogi értelemben adósnak ennek megvalósításáért" - fogalmazott a nyílt levélben Szilágyi Zsolt.

Úgy vélte: e helyzet csak akkor orvosolható, ha mélyreható párbeszéd kezdődik az autonómiák kérdésköréről.

"Székelyföldi látogatása alkalmából tisztelettel kérem, hogy kezdeményezze e párbeszédet, s mint a legmagasabb közjogi méltóság, alkotmányos kötelezettségének megfelelően, legyen moderátora az autonómiáról folytatott román-magyar párbeszédnek!" - zárta Klaus Iohannisnak címzett levelét az EMNP elnöke.

A román elnöki hivatal korábbi bejelentése szerint Iohannis kedden tesz látogatást a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében. Látogatása alkalmával önkormányzati képviselőkkel találkozik, meglátogatja a Csíksomlyói kegytemplomot és a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozót. (MTI)


2017. szeptember 23. [20:26]

Liviu Dragnea, a román kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton egy közösségi oldalon tudatta: arról biztosította Orbán Viktor magyar... >>

2017. szeptember 23. [16:19]

Centenáriumi megemlékezések egész sorozatával készül felidézni a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek... >>

2017. szeptember 23. [16:08]

A román médiát és a politikusok egy részét is felelősség terheli azért, hogy két román fiú egy magyarul beszélő ötödikes kislányra támadt az erdélyi Besztercén -... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve