A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
"Valamit tenni kellene a Beneš-dekrétumokkal"
Betűméret:
Újra feléledtek az ezerszer eltemetett Beneš-dekrétumok. Jó lenne ez ügyben végre tenni valamit - mutat rá a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szerdán annak kapcsán, hogy az Európa Parlament illetékes bizottsága néhány napja napirendre tűzte a témát."Magyarország ismét a cseh újságírók látókörébe került. A dolog mégiscsak többet érdemelne néhány buta megjegyzésnél arról, hogy a dekrétumok védelmezőinek és kritikusainak kölcsönösen szükségük van egymásra. Miről van tehát szó?" - teszi fel a kérdést Bohumil Dolezal ismert cseh politológus "A példák vonzóak. Még a rosszak is" - című jegyzetében, amelyet a véleményoldalán közöl az újság.
Dolezal leszögezi: Szlovákia a cseh példa nyomán fogadott el nyilatkozatot a Benes-dekrétumok sérthetetlenségéről, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek az euroatlanti államok jogrendjével.
"Politikai szempontból ugyanakkor nyilvánvaló, hogy már 1990-ben lehetetlen volt bármiféle módon lényegesen módosítani azt az állapotot, amely érvényesítésük következtében alakult ki: széles körű, tömegeket érintő bűncselekményről van szó, miközben az elkövetéstől már sok év telt el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetne, vagy nem kellene valamit tenni" - írja Dolezal.
Úgy véli: arra azonban volt lehetőség, hogy kölcsönös megegyezéssel az elkövetők és a sértettek között mérsékeljék néhány sérelem következményét.
"Ehelyett a cseh politikusoknak, valamint azok újságírói, illetve történészi lobbijainak sikerült elérniük, hogy az egész ügyet befagyasztották és elhalasztották annak reményében, hogy a 'közös jövő' nyomására feledésbe merül. A szlovák politikusok sajnos követték a cseh nyomokat. A példák vonzóak, főleg azok a rosszak" - írja Dolezal. Hozzáteszi: míg a német politika ebbe a cseh (és szlovák) hozzáállásba beletörődött, a kisebb érintett országoknak (Magyarország és részben Ausztria) ez problémát okoz. "Őket az ügy közvetlenebbül érinti, mint Németországot" - állítja a politológus.
Szerinte közép-európai problémáról van szó: a nyugati demokráciák Sztálin Oroszországával egyetértésben végül is áldásukat adták a vagyonelkobzással egybekötött lakossági kitelepítésekre. Tudniuk kellett, hogy azok embertelenek lesznek. Oroszország így játszva megszerezte a közép-európai térséget, míg a Nyugat sok évre elveszítette itt bármiféle politikai befolyását.
"A múltban keletkezett konfliktusok ma is veszélyeztetik Közép-Kelet-Európát, és ízletes falattá teszik őt Kelet nagyhatalmi étvágya számára. Ez a helyzet rendkívül veszélyes, bár nem tudom, mit lehet vele még tenni. Valamit azonban mégis tenni kellene" - zárja eszmefuttatását a magyar ügyekben járatos Dolezal. (MTI)
Az RMDSZ már sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára. Ha elfogadta volna az apátság a jogi szolgálatainkat, lehet, nem így alakul ez a történet. Most ennek a szomorú, de jogerős bírósági ítéletnek a fényében kellene kompromisszumos megoldást találni az önkormányzat és az apátság...
2026. JÚNIUS 6.
[ 13:37 ]
A határon túli magyar szervezetek és médiumok támogatási rendszerének átvilágítását jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából közzétett Facebook-bejegyzésében.
A politikus szerint az új kormány felülvizsgálja a külhoni magyar...
2026. JÚNIUS 5.
[ 10:48 ]
Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére – jelentette be a miniszterelnök szerdán este a Facebookon.
Magyar Péter azt írta, hogy a megállapodás pár hét intenzív magyar-ukrán szakértői szintű...
2026. JÚNIUS 3.
[ 22:08 ]
