Tőkés és Toró szerint a "kis lépések" kudarcát jelzi a Székelyföld autonómiájának elutasítása

Az RMDSZ által képviselt "kis lépések" politikája is okolható azért, hogy a román parlament elutasította a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet - olvasható abban a közös állásfoglalásban, amelyet a román szenátus keddi döntése nyomán tett közzé szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
A két politikus bizarr évfordulós „ajándéknak" nevezi, hogy húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, Románia szenátusa érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1992-ben programnyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja a magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Erre október 25-én az RMDSZ akkori képviselői és szenátorai ünnepélyes esküt tettek Kolozsváron.
Tőkés László és Toró T. Tibor azt állítják, nem volt meglepő a szenátusi döntés, ugyanakkor ismételten bebizonyosodott számukra, hogy a magyarság parlamenti érdekképviseletére az autonómia ügyében nem lehet számítani. Szerintük sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető szükségesnek tartotta, hogy a sajtóban elhatárolódjon a törvényt benyújtó RMDSZ-es képviselőtársaitól.
"Az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához" - olvasható az EMNT és EMNP elnökének állásfoglalásában.
Hozzáteszik: egy szavuk sem lehetne, ha az RMDSZ által képviselt „apró lépések” alternatívája eredményre vezetett volna, ám szerintük a tények erre rácáfolnak. "Ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni. Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály templomban nem erről szólt az eskü…" - zárul Tőkés László és Toró T. Tibor állásfoglalása.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden úgy nyilatkozott: az RMDSZ az egyedüli romániai magyar politikai szervezet, amelynek programjában szerepel a területi autonómia. Kovács szerint a területi autonómiát többlépcsős folyamatként lehet megteremteni, így a decentralizációnak, a kulturális autonómiának és a szubszidiaritás elvének kell előbb érvényesülnie. Úgy vélekedett, hogy a területi autonómiát csak a román politikával való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni.
A román szenátus kedden többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő. (MTI)