Szembenállás
Betűméret:
Egyelőre a vajdasági kormánykoalíció kezdeményez: alkotmánymódosítást követel, kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a be nem fizetett „hét százalékok” miatt és jelezte, hogy igyekszik megtalálni a módját az eddigi hatáskörök megőrzésének, miközben formálisan tiszteletben tartja az AB döntését, amely azt a kevés autonómiát is megszüntette, ami volt. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy az új szerbiai hatalom válaszolni fog...Olyan alkotmánymódosításból azonban valószínűleg nem lesz semmi, amely Vajdaságnak kedvezne, mert az új szerbiai kormánykoalíció egyetlen pártja sem autonómia-párti.
Ami a sorozatban be nem fizetett 7%-okat illeti, a VMSZ egy ízben (2009 végén) nem szavazott a kormánykoalíció költségvetési javaslataira országos és tartományi szinten (az LDP mentette meg a szerbiai kormányt), de Szabadkát és Zentát kivéve minden szinten együtt maradt hatalmon a DS-szel. A Liga akkor közölte, nem buktatja meg a kormányt, mert olyan amilyen, de még mindig kisebb rossz, mint, amely utána jöhetne (két és fél évre rá jött is).
Ha a vajdasági kormány tényleg az AB-hez fordulna, akkor valójában a most felálló és politikailag vele szemben álló kormánytól követelné a pénzt, amelyet az eddigi (vele politikailag akkor elvben szövetséges) kormánytól nem kapott meg.
Igaz, az új kormány nem teljesen új, hiszen fele a régi kormányban is ott volt, de a G17 Plusz (most URS) volt az, amely állítólag leginkább nyirbálta a tartományi hatásköröket a 2006-os alkotmány megszövegezésekor, az SPS pedig, évekkel később, az utolsó pillanatban lekanyarított kitételeket az vajdasági Statútumból.
Az alkotmány csupán kimondja, hogy a tartomány költségvetése nem lehet kisebb a köztársaság költségvetésének 7%-ánál, de arról nincs szó, hogy ez a büdzsé bevételi vagy kiadási oldalára vonatkozik-e, hogy pontosan hogyan kell biztosítani ezt az arányt (amely, persze, szégyenteljesen kevés). Az előző kormánytöbbség nem hozta meg a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt.
A verbális csatákban a legszókimondóbb talán Goran Ješić (DS), aki saját pártját is meri, merte bírálni, akkor is, amikor hatalma teljén volt. Ő jóval a választások előtt kimondta, hogy Vajdaságnak rossz ez az alkotmány, saját pártfőnökeit bírálva azt mondta, hogy dőreség volt százalékokat beíratni az alkotmányba. Ješić a Szerbiai Polgári Szövetség (GSS) alapítója volt Inđiján, 2000-ben lett polgármester, majd 12 éven át mintaszerűen irányította a községet a DOS-kormány, a Koštunica-kormányok és a legutóbbi 4 év alatt is. Autonomista meggyőződését sohasem rejtette véka alá. Új vajdasági mezőgazdasági titkárként is karakán módon fogalmaz. Egyelőre ő az, aki megadja az alaphangot a vajdasági és az alakuló szerbiai kormány pártjai közötti konfrontációban.
Várható, hogy a másik oldal vissza fog vágni. Az SPS-szel ellentétben, az URS még a kampányban támadta a demokratákat és a Ligát is. Feltehetően a tartomány alapította Vajdasági Fejlesztési Bank (RBV) marad az (egyik?) fő támadási vonal. Vučić (SNS) már emlegette az RBV-t a jegybankkormányzó leváltásának beharangozásakor. Az sem mellékes, hogy az SNS-é lesz az igazságügyi tárca (meg a jegybank is), de az sem, hogy a korábban leváltott, most pedig visszatérő bírák annak idején állítólag százával csatlakoztak az SNS-hez. Más jelek (pl. a Stupar-eset) is arra utalnak, hogy az igazságügy igyekszik megfelelni az új hatalomnak. Adottak tehát a feltételek ahhoz, hogy a korrupció-elleni küzdelem stb. örve alatt politikai leszámolás történjen a szerbiai kormánnyal szembehelyezkedő vajdasági vezetőkkel.
Pajtić (DS) a korábbiaknál egyértelműbben fogalmaz az AB döntését követően, sőt úgy tűnik, hogy a vajdasági kormányfő Tadić választási veresége óta markánsabban (önállóbban?) cselekszik. Konfrontálódik például Dačićtyal. Ješić tartományi miniszterré avatása is nagyobb határozottságról tanúskodik.
A Liga népszerűsége növekedhet annak következtében, hogy ilyen összetételű lesz a szerbiai kormány. Aleksandra Jerkov (LSV) közös autonomista frontról beszélt az új vajdasági kormányt illetően. A három párt eddigi viszonya azonban korántsem az egységről szól.
A VMSZ elítélte az AB döntését, de Pásztor ma sem mulasztja el az alkalmat, hogy odavágjon a Ligának a 2009-es évi költségvetési szavazás miatt. A Liga szerint a VMSZ „megjátssza”, hogy védelmezi Vajdaság érdekeit.
A tartományi képviselőház minapi kormányválasztó ülésén a DS és a VMSZ immár sokadszorra nem szavazott a Liga kezdeményezésére, hogy kerüljön napirendre a NIS (Naftagas) privatizációja miatt Vajdaságnak „járó” kárpótlás kérdése.
Figyelemreméltó, hogy a Liga 22. születésnapi ünnepségén ott volt Pajtić, Ljajić, Drašković, Korać, Mijić (LDP), de – a Liga honlapján megjelentek szerint - Pásztor nem volt ott. A Pásztor vezette VMSZ és a Liga közötti viszony enyhén szólva eddig sem volt szívélyes.
A VMSZ és a DS két és fél éve összerúgta a port a büdzsék és Szabadka miatt. Pásztor a legutóbbi kampányban sem titkolta, hogy a DS-t tartja fő ellenfélnek. A demokraták azonban tartományi szinten, Szabadkán és Magyarkanizsán olyan helyzetbe kerültek, hogy a VMSZ kihagyásával is kormányozhattak volna. Miközben az első forduló után a VMSZ választási csalással vádolta a demokratákat, megszületett a Tadić-Pásztor egyezség, mely szerint maradnak koalícióban tartományi szinten és helyi szinten is. A VMSZ így lett Pajtić első választása (a Ligával viszont szinte az utolsó pillanatban állapodott meg a DS), Pásztor lett a házelnök, Deli maradt tartományi miniszter. Szabadkán ismét bekerült a hatalomba a VMSZ.
A DS részéről Kishegyesen nem tartották be a megállapodást. Az óbecsei esetnek egyelőre az a végkimenetele, hogy a VMSZ is, meg az LDP is kizárja tagságából az SNS-szel szövetkezőket. Még nem tudni, hogy mi lesz az óbecsei fürdővel, amelynek kiépítéséről Pásztor, az Orbán-kormány és Pajtić állapodott meg (azzal, hogy a DS helyi szervezete igencsak berzenkedett).
Pásztor, szokásához híven, egyértelműen fogalmazott a hamarosan kormányfő Dačićtyal (SPS) való szabadkai találkozóját követően: „egyelőre” nem csatlakozik a szerbiai kormánytöbbséghez, mert tartományi és helyi érdekei ellen cselekedne, de támogatja a kormány programját és célkitűzéseit. Ennek egyik olvasata az is lehet, hogy a DS-nek üzent: amennyiben pl. Szabadkán megismétlődik a pár évvel ezelőtti eset, akkor koalíciós partnereket válthatna.
Márton Attila
(A képen: Pásztor István és Ivica Dačić - korábbi felvétel)
Agyfájdító az októberek első hétvégéje előtti rituális játék. Évről-évre ugyanaz. Főszerepben Ivica Dačić, mellékszereplők: Dveri, Naši, a szerb pravoszláv egyház, a főszereplő éppen időszerű koalíciós partnerei, politikai hátterű erőszakszervezetek („szurkolók”), egy-két merész deklarált...
2012. OKTÓBER 2.
[ 9:31 ]
„Vajdaságban ismét népszerű lett a magyar nyelv tanulása”. „Hivatalos adatok nincsenek, de az elmúlt másfél évben több vajdasági magyar távozott Nyugat-Európába, mint a kilencvenes években”.
Két állítás. Az egyik cím formájában jelent meg a Vajdaság Mán, a másik elhangzott az Újvidéki/Vajdasági...
2012. SZEPTEMBER 27.
[ 8:51 ]
Bedobták a csontot, van mit rágni és min rágódni. Mintha Koštunica kérdezték volna – a jelenlegi hatalom népszavazásra bocsátja a Koszovó vagy az EU kérdést. Persze, amennyiben az EU Koszovó elismerését szabja a csatlakozás feltételéül.
Komoly szándék bejelentése, vagy üzenet az EU-nak: ha tovább feszítitek a...
2012. SZEPTEMBER 18.
[ 10:47 ]



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




