





A Szerbiai Alkotmánybíróság döntése, amellyel a vajdasági hatásköri törvény 22 szakaszát alkotmányellenesnek nyilvánította, a tartomány helyzetének visszarendeződéséhez vezet. A jogkörök megnyirbálása (csak a legszembetűnőbbeket említjük: alkotmányellenes Vajdaság brüsszeli képviselete és Újvidék fővárosi rangja) olyan állapotokat idéz elő, amelyek a miloševići korszakban uralkodtak.
A jelenleg érvényben levő alkotmány, amelynek eszmei szerzője a Szerbiai Demokrata Párt (Koštunica) elvtelen és pillanatnyi politikai érdekek szüleménye volt, és az erről szóló referendumot annak idején csak a Vajdasági Szociáldemokrata Liga bojkottálta, az összes többi, most is parlamenti párt támogatta vagy legalábbis nem határolódott el tőle. Vajdaság statútumának megszületését is hasonló politikai alkuk tették lehetővé. A két „alaptörvény” összehangolatlansága jogi káoszt idézett elő, amelyből akár logikusan is következhetett az alkotmánybírósági döntés. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a döntés időzítését (a szerb kormány megalakulása és az új összetételű vajdasági „törvényhozás” ülésezése előtt), aminek politikai jelentősége is lehet.
Véleményünk szerint Szerbiának nincs más választása, ha igazán Európába tart, mint új, Európa-barát alkotmányt meghoznia, hiszen a mostanival aligha lehet az Európai Unió tagja.
Ehhez kétharmados akarat kell a képviselőházban, és ez lesz a szerbiai politikai pártok igazi érettségi vizsgája.
A Magyar Remény Mozgalom (MRM) óbecsei községi szervezete 2013. március 11-én kérte a városvezetést és Knézi Pétert, hogy a magyar nemzeti szolidaritás jegyében tűzzék... >>
A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala tisztelettel felhívja a 2013. évi Gyöngyösbokréta és a Durindó résztvevőinek figyelmét, hogy a Magyar Nemzeti Tanács 2013.... >>
Sikeresen pályázott a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a Tartományi Ifjúsági és Sportügyi Titkárságnál azzal a projektummal, melynek célja 20... >>
Kérdés, akarnak-e érettségizni?