Szíria: Folytatódtak a harcok Aleppóban

Harcok dúltak hétfőn is Szíria második legnagyobb városában, Aleppóban, miközben újabb magas rangú szíriai diplomata fordított hátat a kormánynak.
Ellentmondásos hírek érkeztek arról, ki ellenőrzi a lázadók által korábban elfoglalt városrészt, Szaláheddínt.
Damaszkuszi biztonsági forrásból azt közölték, a kormányerők visszafoglalták a negyed egy részét. A felkelők azt állítják, továbbra is ők ellenőrzik az egész városrészt, a hadsereg páncélosai a szomszédos Hamdaníja negyedben vannak. Előzőleg az állami tv-ben egy magas rangú katonai parancsnok azt állította, a hadsereg visszafoglalta az egész városrészt.
A lázadók kilenc napja vonták ellenőrzés alá Aleppó egyes részeit. A hadsereg komoly erőket vont össze a majdnem 3 milliós város körül, és szombaton nagyszabású offenzívát indított, hogy kifüstölje a lázadókat.
Az AFP francia hírügynökség helyszíni jelentése szerint hétfőn tízórás harc árán a lázadók elfoglaltak egy ellenőrzőpontot Aleppó és a török határ között. Az őrposzt - amely öt kilométerre van Aleppótól - stratégiai jelentőségű, mert közvetlen összeköttetést teremt a török határ és Aleppó között - mondta el a Szabad Szíriai Hadsereg nevű fegyveres lázadócsoport egyik tisztje. Közlése szerint a kormányerők hat katonája és négy lázadó halt meg a harcokban, 25 katonát foglyul ejtettek.
A szíriai állami hírügynökség szerint fegyveresek próbáltak beszivárogni Szíriába vasárnap éjjel és hétfő hajnalban Jordániából és Libanonból, de a szíriai határőrség megakadályozta ezt. Délen, Jordánia felől Deraa tartományba akart bejutni a "fegyveres terroristák egy csoportja" - jelentette a Sana szíriai állami hírügynökség. A jelentés szerint "több támadót megöltek vagy megsebesítettek", és megfutamították a fegyvereseket.
Nem jelentenek komoly fenyegetést Izraelre nézve Szíria vegyi fegyverei - jelentette ki Ehud Barak izraeli védelmi miniszter hétfőn egy rádióinterjúban.
"Semmi sem fog történni. Véleményem szerint a világon senki sem merne vegyi fegyvereket bevetni Izrael ellen" - közölte Barak, azzal viccelődve, hogy visszaviszi gázálarcát. A védelmi miniszter ezzel arra utalt, hogy Izraelben jelentősen növekedtek a gázmaszkeladások.
Az izraeli kormány különösen amiatt aggódott, hogy a vegyi fegyverek a Libanonban tevékenykedő Hezbollah radikális síita szervezethez kerülhetnek, amennyiben Aszad elnök elveszíti az irányítást Szíria felett.
Izrael attól is tartott, hogy a vegyi fegyverek az Aszad ellen harcoló radikális szunnita iszlamista csoportok kezébe kerülnek. Sőt, olyan forgatókönyv is napvilágot látott, miszerint bukása esetén maga Aszad vetné be Izrael ellen a fegyvereket egy utolsó, "öngyilkos" akció során, hogy így tegyen szert hősi örökségre az arab világban.
Izrael jogilag hadban áll Szíriával, és megszállva tartja az általa a szomszédos államtól 1967-ben elfoglalt - s később annektált - Golán-fennsíkot. Ugyanakkor a két ország között több mint három évtizede nem volt fegyveres összeütközés.
Lemondott hétfőn Szíria londoni nagykövetségének vezetője, mert nem ért egyet kormánya politikájával. A brit külügyminisztérium bejelentése szerint Háled al-Ajúbi ügyvivő közölte, hogy "nem akar tovább képviselni egy olyan rendszert, amely ennyire erőszakos és elnyomó saját népével szemben, ezért nem maradhat a posztján".
Ajúbi volt a legmagasabb rangú szíriai diplomata Londonban. "Távozása újabb csapás az Aszad-rendszerre. Rávilágít arra, hogy mekkora visszatetszést és kétségbeesést okoznak a rezsim tettei a szíriaiak körében az élet minden területén, belföldön és külföldön egyaránt" - mutatott rá a minisztérium, amely felszólította Aszad környezetének tagjait, hogy kövessék Ajúbi példáját. Szíria március óta nem állomásoztat nagykövetet Nagy-Britanniában.
(MTI/AP/AFP/dpa/Reuters)