Ban Ki Mun: emberiesség elleni bűntettet követhetnek el Aleppóban

A szíriai Aleppóban zajló kegyetlenkedés lehet, hogy kimeríti az emberiesség elleni bűntett fogalmát - jelentette ki pénteken Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a világszervezet Közgyűlésében, amely a szíriai kormányt elítélő határozatot fogadott el.
"Miközben mi itt ülésezünk, Aleppó a centruma a szíriai kormány és a leváltására törekvők közti kegyetlen harcnak. A jelentésekben szereplő kegyetlenkedés lehet, hogy kimeríti az emberiesség elleni bűn vagy a háborús bűn fogalmát. Ezeket a cselekedeteket ki kell vizsgálni, s elkövetőiket felelősségre kell vonni" - mondta a világszervezet első embere anélkül, hogy megjelölte volna, kik kegyetlenkednek.
"Annak ellenére, hogy szóban ismételten elfogadták az ENSZ Biztonsági Tanácsa által helyeselt hatpontos béketervet, a kormány és az ellenzék változatlanul a fegyverekre hagyatkozik, nem a diplomáciára, mert azt hiszi, hogy erőszakkal célt ér" - utalt Ban Ki Mun az ENSZ és az Arab Liga megbízásából közvetítő Kofi Annan máig végre nem hajtott rendezési programjára.
A főtitkár emlékeztetett arra is, hogy a Biztonsági Tanács megosztott a szíriai események megítélésében, s Oroszország és Kína akadályozza egy olyan határozat elfogadását, amely a helyzet elmérgesedéséért, a folytatódó vérontásért csak a damaszkuszi rezsimet teszi felelőssé. "Többször elmondtam, mennyire sajnálom a megosztottságot, amely megakadályozza, hogy a Biztonsági Tanács cselekedjen" - fogalmazott Ban Ki Mun, s felszólította a nagyhatalmakat, hogy Szíria kapcsán hagyjanak fel a "rivalizálással".
Szíriában már nem a kormányzás rendszere, hanem az ország sorsa vált kérdésessé - jelentette ki Kadri Dzsamil szíriai miniszterelnök-helyettes pénteken Moszkvában. Sajtóértekezleten elmondta, az ország sorsát csak a szíriai nép döntheti el úgy, hogy közben abba kívülről nem avatkoznak be. A konfliktust a jelenlegi kormányra támaszkodva a békés ellenzék részvételével rendezni lehet - vélte a miniszterelnök-helyettes.
Hangoztatta, hogy Szíria hálás Oroszországnak azért a szilárd álláspontért, amelyet az ügyben elfoglal. Úgy vélekedett, hogy az országa ellen bevezetett "törvénytelen" szankciók nemcsak a nemzeti valutára mérnek csapást, hanem az egész lakosságra is.
Szerinte Bassár el-Aszad elnök esetleges távozás semmit sem oldana meg. A szembenálló felek ugyanis még arról sem tudnak megállapodni, hogy párbeszédet kezdjenek egymással. Úgy vélekedett, a Nyugat álláspontja képmutató, nem segíti a tárgyalások megkezdését. A szíriai küldöttség a politikai támogatáson kívül hitelt is kért Oroszországtól.
Irán szerint kicsi a valószínűsége egy Szíria-ellenes katonai támadásnak, de ha ez mégis bekövetkezne, Damaszkusz képes egyedül is szembeszállni az agresszióval. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter-helyettes moszkvai megbeszélései után határozottan elítélte, hogy külföldről egyre fokozódó mértékben beavatkoznak Szíria ügyeibe.
Teherán szerint ez okozta Kofi Annan szíriai béketervének kudarcát. "Úgy tűnik, egyes beavatkozó országoknak nem tetszettek Annan abbéli erőfeszítései, hogy véget vessen a Szíriába irányuló fegyverszállításoknak és a terrorcselekményeknek" - idézte az iráni hírügynökség Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivőt.
Hasonló a véleménye Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettesnek. Annan "tisztességes nemzetközi közvetítő, de vannak olyanok, akik ki akarják venni őt a játékból, hogy szabad kezet kapjanak az erőszak alkalmazásához" - írta pénteki Twitter-bejegyzésében. Más moszkvai külügyi források hangsúlyozták, hogy feltétlenül folytatni kell az ENSZ misszióját Szíriában, lehetséges módosításokkal.
A megfigyelők szíriai mandátumának meghosszabbítása mellett foglalt állást a világszervezet főtitkára. Ban Ki Mun ezzel kapcsolatos álláspontját helyettese, Hervé Ladsous, az ENSZ békefenntartó műveleteinek vezetője ismertette New Yorkban. Ladsous szerint a főtitkár azon a véleményen van, hogy az ENSZ-nek meghatározott formában, illetve módon Szíriában kell maradnia.
Szíria második legfontosabb városa, Aleppó körül tovább fokozódtak az erőszakos cselekmények, és a kormányerők jelentős erősítést vontak össze a döntő csata megindításához. "Két hete Damaszkusz állt az események középpontjában. A figyelem most Aleppóra irányul, ahol jelentős katonai összpontosítás folyik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg küszöbön áll a fő csata" - mondta Ladsous.
A felkelők azt állítják, hogy többnapos harc után pénteken elfoglaltak egy fontos rendőrségi központot, ahol foglyokat ejtettek, fegyvereket és lőszert zsákmányoltak. A városban harmadik napja nem működik az internet és a telefon, ezért a felkelők futárokkal kénytelenek kapcsolatot tartani. A felkelők azt állítják, hogy a város felét tartják ellenőrzésük alatt. Egy belbiztonsági forrás szerint a hadsereg "figyeli és próbára teszi a terroristák védelmét... mielőtt egy sebészi pontosságú hadművelettel megsemmisítené őket". A védelem tesztelése a gyakorlatban azt jelenti, hogy tüzérséggel lövik a felkelők kezén lévő negyedeket, elsősorban a fő erősségüket, Szaláheddínt, amelyet körülzárt a katonaság.
Aleppón kívül összecsapásokat jelentettek Hamából, Damaszkusz Tadamún nevű külvárosából és Deraából is. Tadamúnt, a felkelők utolsó fővárosi erősségét pénteken több tucat harckocsi és páncélozott jármű támadta meg, és nagy részét elfoglalta.
A keleti, Irakkal határos Deir ez-Zór tartomány területe viszont két város kivételével a felkelők kezére került, de Majadinért és Abu Kamalért is heves harc folyik - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja.
(MTI/Reuters)