Világ
Grúziai fogolykínzások: Csapás Szaakasvili uralmára
Betűméret:             
A tbiliszi 8. számú börtönben történt fogolykínzásokról készült videofelvétel nyilvánosságra kerülése rosszabbkor nem is jöhetett volna a grúz elnöknek. A kaukázusi köztársaságban tíz nap múlva parlamenti választások lesznek, s a durva visszaélések minden bizonnyal Miheil Szaakasvili ellenfeleinek a malmára hajtják a vizet - vélik megfigyelők.
A 2003 novemberi "rózsás forradalom" nyomán hatalomra került államfő pártjának (Nemzeti Mozgalom) most első ízben van győzelemre esélyes ellenfele. A Grúz Álom nevű mozgalom élén Bidzina Ivanisvili, egy 56 éves milliárdos üzletember áll. Az elnök környezetében azt állítják, hogy a videofelvételek az ő megrendelésére készültek, s az sem véletlen, hogy röviddel a választások előtt kerültek nyilvánosságra. Ivanisvili tagadja ezt.
Az, hogy a grúziai büntetés-végrehajtási intézetekben nemigen törődnek az emberi jogokkal és méltósággal, csöppet sem újdonság. Azóta, hogy Szakasvilit 2009 elején elnökké választották, az általa bevezetett "zéró toleranciának" köszönhetően megháromszorozódott az elítéltek száma; a bíróságok a legcsekélyebb súlyú kihágást is drákói szigorral büntetik - emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Az Európa Tanács kínzásellenes bizottságának 2010-ben készült jelentése szerint Grúzia a világ élmezőnyében van a börtöntöltelékek és a lakosság arányszámát tekintve. Míg nemzetközi átlagban 100 ezer lakosra mintegy 150 elítélt jut, addig Grúziában 500. Dacára az erőltetett ütemű börtönépítési programnak, a büntetés-végrehajtási intézetek drámai mértékben túlzsúfoltak.
2006-ban két börtönlázadás tört ki, amelyet brutálisan levertek; ennek során mintegy húsz ember halt meg. A hatóságok szóhasználata szerint mindkét zendülés a "törvényes tolvajok" (vori v zakonye) kísérlete volt arra, hogy megszilárdítsák uralmukat a börtön fölött. Szaakasvili állítása szerint ezt az uralmat a hatóságok 2009-ben végleg fölszámolták.
A "törvényes tolvajok" kifejezés az egykori Szovjetunió területén létező szervezett bűnözés különleges formáját takarja. Ennek története a múlt század húszas éveiben kezdődött. A kényszermunka-táborokban, ahol a szovjet rendszer ellenfelei együtt raboskodtak köztörvényes bűnözőkkel, az őrök hivatásos bűnözőkre ruházták át a tábor belső rendjének fenntartását. Ebből a rendszerből alakultak ki azok a hierarchikus módon szervezett bűnszövetkezetek, amelyek ellenőrzésük alá vonták az országban virágzó feketegazdaságot. Vezérlőközpontjaik változatlanul a börtönökben működtek.
A nagy pillanat a Szovjetunió felbomlásával jött el számukra. A feketegazdaságból származó kezdőtőkéjüknek köszönhetően számos helyen rátelepedtek a csírázó magángazdaságra. Különösen fontos szerepet játszottak a bűnszövetkezetek Grúziában. A 90-es évek elejére jellemző polgárháborús zűrzavarban az is megtörtént, hogy Dzsaba Joszeliani személyében egy "törvényes tolvaj" lett az ország államfője. Ő azután három hónap múlva átadta a hatalmat Eduard Sevardnadzénak. Utóbbi megpróbálta függetleníteni magát a "törvényes tolvajok" befolyásától - feltehetően ez volt az oka az ellene megkísérelt merényleteknek.
A 90-es évek közepétől kezdve Sevardnadze fiatal, nyugati műveltségű reformereket vitt be a parlamentbe és állami hivatalokba - köztük Szaakasvilit és annak eszmetársait. Ezek idővel az elnök ellen fordultak, amikor látták, hogy vele nem képesek legyőzni a grúz államot túszul ejtő bűnszövetkezeteket.
Sevardnadze 2003 végén történt bukása után a rózsás forradalom harcosainak legfontosabb ígérete a jog és a törvény helyreállítása volt. Az állami korrupció elleni harcban időnként radikális eszközöket alkalmaztak. Példa erre Szaakasvili elnök kemény fellépése a közlekedési rendőrség ellen, amely a forradalom előtt gyakorlatilag nem volt más, mint egyenruhás útonállók gyülekezete. Az autósok módszeres megsarcolásának a kormány úgy vetett véget, hogy 2004-ben az összes közlekedési rendőrt elbocsátotta, és új hatóságot hozott létre.
Ez sikeres húzásnak bizonyult. Még Szaakasvili ellenfelei is elismerik, hogy az elnöknek sikerült csaknem teljesen felszámolnia a rendőrségi korrupciót és hivatali önkényt. A siker fő kovácsa Vano Merabisvili volt, aki 2004-től 2012 áprilisáig (amikor miniszterelnökké nevezték ki) a belügyi tárca élén állt.
A csütörtökön lemondott belügyminiszter, Bacsana Ahalaia neve viszont elválaszthatatlan a börtönökön belüli állapotoktól és a "törvényes tolvajok" elleni harctól. Ő a felelős azért, hogy Szaakasvilinek és társainak forradalmi lendülete a bűnözés elleni küzdelemben hamar összeütközésbe került a jogállamiság elveivel és az emberi jogok tiszteletével. Miután Ahalaia 2005-ben alig 25 évesen a börtönöket felügyelő főosztályvezető lett az igazságügyi minisztériumban, gyorsan híre ment, hogy nemcsak módszeresen kínoztatja a "törvényes tolvajokat", de maga is részt vesz a bántalmazásokban.
Az ezeket megörökítő filmfelvétel igencsak felpaprikázta a hangulatot Grúziában. Ivanisvilinek kapóra jön a dolog, s arra hívja fel a választókat, hogy október elsején "Grúzia jövőjéről" mondjanak véleményt voksukkal. Az ellenzéki tábor abban bízik, hogy Szaakasvili nem fogja a választás elhalasztására használni a botrányt. Ivanisvili környezetében Nyugat-barát személyek és olyan diplomaták is találhatók, akik hátat fordítottak Szaakasvilinek. A grúz elitnek ez a része óva inti az Európai Uniót és az Egyesült Államokat attól, hogy bedőljön az elnöknek. Egyúttal azzal vádolják a kormányt, hogy a választási törvény durva megsértésére készül.
Szaakasvili ellenfelei sikerként könyvelik el, hogy ezúttal kormánypárti szerkesztőknél is elszakadt a cérna, és arra utasították tv-adóikat, hogy sugározzák a kínzásokról készült videófelvételt. (MTI)
Az amerikai haderő újabb, Irán felé haladó olajtankert tett működésképtelenné az iráni kikötők elleni blokád megsértésének kísérlete miatt hétfőn - közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM). Az amerikai hadsereg Közel-Keletért is felelős irányítási törzsének közleménye szerint a palaui zászló...
2026. JÚNIUS 8.
[ 22:04 ]
Jelentős fennakadások várhatók szerdán a vasúti közlekedésben Franciaországban, miután az állami vasúttársaság (SNCF) négy reprezentatív szakszervezete 24 órás sztrájkra szólított fel annak érdekében, hogy moratóriumot érjen el a verseny megjelenésére a vasúti szektorban. "Fennakadásokra lehet számítani a TGV...
2026. JÚNIUS 8.
[ 21:59 ]
Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter arra kérte hétfőn az ügyészeket, hogy azonnal vizsgálják ki az összes gyermekbántalmazást érintő bejelentést, azaz körülbelül 70 ezer ügyet, július 14-ig. A bejelentés előzménye, hogy heves közéleti vitát váltott ki egy 11 éves kislány meggyilkolása, miután kiderült:...
2026. JÚNIUS 8.
[ 18:15 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó