Amerika nemcsak elnököt választ november 6-án

November 6-án az amerikaiak nemcsak azt döntik majd el, hogy ki legyen a Fehér Ház lakója a következő négy évben, hanem teljes egészében újraválasztják a szövetségi képviselőházat, továbbá a szenátus harmadát is. Akkor dől majd el több kormányzói poszt sorsa, szintén aznap határoznak számos tagállami törvényhozás összetételéről, sok helyi tisztségviselői helyről, több államban pedig népszavazást is tartanak.
Miközben a fő figyelem az elnökségért folytatott, szorosra fordult küzdelemre, valamint arra a tucatnyi "ingaállamra" vagy "csatatérállamra" összpontosul, amelyek eldönthetik a Fehér Ház sorsát, a vetélkedés többi szintje a közfigyelemnek csak a perifériáját éri el. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke "árva választási körzeteknek" nevezte azokat a politikai küzdőtereket, amelyeket az elnökválasztási kampányok - és a média - figyelmen kívül hagynak, és ahol nem a legismertebb közszereplők küzdenek a kongresszusba jutásért.
Az első televíziós vitán mutatott remek teljesítményével Mitt Romney republikánus elnökjelölt megerősítette esélyeit, ezért a kiegyenlített közvélemény-kutatási adatok alapján, bő három héttel a döntés előtt csak kevesen vállalkoznak arra, hogy megjósolják: vajon ő győz-e vagy Obama elnöknek sikerül majd újraválasztatnia magát. (A Rasmussen Reports legfrissebb jelentése szerint az amerikaiak 55 százaléka, függetlenül a pártszimpátiájától, még mindig úgy gondolja, hogy Obama fog nyerni.)
A szövetségi kongresszus két házával kapcsolatban azonban bátrabbak a jóslatok. A szakértők szerint idén nem várható cunamiszerű változás, november után is minden marad a régiben: a képviselőházban a republikánusok, a szenátusban pedig a demokraták meg fogják őrizni a többségüket.
A szövetségi alsóházban, ahol kétévente mind a 435 képviselői helyről döntenek, a demokratáknak 25 mandátumot kellene visszahódítaniuk a 2010-es "félidős választások" során többségbe került republikánusoktól ahhoz, hogy ismét az övék legyen az ellenőrzés. Noha a közvélemény rokonszenve az elmúlt hetekben ismét a kormánypárt felé fordult, megfigyelők nem tartják valószínűnek az áttörést. A The Washington Post szerint ugyanakkor a republikánusok magánbeszélgetésekben elárulják: arra számítanak, hogy a soraik kissé megritkulnak.
A szenátusban ezzel szemben sokáig úgy tűnt, hogy a republikánusok képesek lehetnek visszaszerezni 2006-ban elbukott többségüket, ám a legtöbb elemző most inkább arra fogad, hogy ez nem következik be.
A 2012-es kormányzóválasztásokon a demokraták számára nagyobb a tét: nekik 8, a republikánusoknak pedig csak 3 pozíciót kell megvédelmezniük.
Az amerikai választópolgárok egy részének vezetőik és képviselőik megválasztása mellett elvi kérdésekről is dönteniük kell. Maine, Maryland és Washington államban arról voksolnak majd, hogy jóváhagyják-e az azonos neműek házasságát. Minnesotában pedig az a kérdés, hogy elvetik-e a melegek és a leszbikusok egybekelését, és a házasságot olyan köteléknek minősítik, amely kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre.
Marylandben emellett népszavazás lesz arról is, hogy a nyerőautomaták mellett engedélyezzék-e az asztali szerencsejátékok üzemeltetését is, és az ottani lakosoknak dönteniük kell több, a bevándorlás szabályozásával kapcsolatos kérdésről is.
Ismét a figyelem középpontjába került a kábítószerek kérdése. Colorado és Washington államban, ha a választók úgy döntenek, legalizálhatják kis mennyiségű marihuána birtoklását, Oregonban pedig azt döntik el, hogy elkezdjék-e - kizárólag állami tulajdonú üzletekben - legálisan árusítani a kannabiszt. Ha a népakarat úgy dönt, Arkansas lehet az első déli állam, ahol legalizálják a marihuána orvosi célú alkalmazását.
Puerto Rico, az Egyesült Államok teljes jogú önkormányzattal rendelkező társult állama november 6-án dönt majd arról, hogy kíván-e 51. tagállamként az unióhoz csatlakozni, avagy megőrzi jelenlegi státusát, esetleg önálló országgá válik. (MTI)