EU-csúcs: Kompromisszum körvonalazódik a közös bankfelügyelet kérdésében

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozása, amelynek legfontosabb témái pénzügyi, gazdasági jellegűek, de néhány időszerű külpolitikai kérdés is szerepel a napirenden.
Kompromisszum körvonalazódik az eurózóna közös bankfelügyeletének kérdésében - jelezték diplomáciai források a brüsszeli EU-csúcs helyszínén. A mielőbbi bevezetést szorgalmazó franciák eszerint elérhetik, hogy a felügyeleti rendszer jogi kereteit még ez év végéig kialakítsák, az "alapos mérlegelést" szükségesnek tartó németek álláspontja pedig abban érvényesülhet, hogy a felügyelet tényleges, gyakorlati megvalósításához csak jövőre látnak hozzá.
Az euróövezet két legnagyobb országának eltérő alapállása nagyjából úgy fogalmazható meg, hogy a franciák az európai stabilitási mechanizmus (ESM) közvetlen bankmentő képességének mielőbbi megteremtését - és ennek érdekében első lépésként az egységes euróövezeti bankfelügyelet létrehozását - szeretnék előmozdítani, a németek szerint azonban ehhez arra is szükség lenne, hogy az uniós intézmények erőteljesebben ellenőrizhessék a tagországok pénzügyi, gazdasági politikáját.
Az eurózóna bankjainak közös felügyeleti rendszere - érveltek nyilatkozatokban a franciák - megteremtené az alapfeltételeit annak, hogy az ESM a tagállamok közbeiktatása nélkül is megsegíthesse a nehézségekkel küzdő pénzintézeteket. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az egységes bankfelügyeleti rendszer már a jövő év elején érvénybe léphet.
A németek azonban úgy látják: amíg nem biztosítható, hogy az uniós intézmények határozottan és időben fellépjenek valamely túlköltekező tagállammal szemben - akár azt a lehetőséget is megteremtve, hogy egy uniós "szuper-pénzügyminiszter" visszadobhassa a tagállamok költségvetési tervezetét -, addig az adósságokért való közösségi jótállást (különösen, ha az idővel egységes eurókötvény formáját öltené) nem szabad megvalósítani.

A három legfőbb uniós intézmény vezetője együtt veszi majd át a Nobel-békedíjat

A három legfőbb uniós intézmény vezetője együtt veszi majd át az idén az EU-nak odaítélt Nobel-békedíjat december 10-én Oslóban - közölte Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtök este Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott a tagországok csúcstalálkozóra összegyűlt állam-, illetve kormányfőivel.
Ezzel megerősítette, hogy - az eredeti terveknek is megfelelően - Herman Van Rompuy, a tagországi csúcsvezetőket összefogó Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke, valamint ő maga, EP-elnöki minőségében együtt fogja átvenni a díjat.
Ez azért szorult tisztázásra csütörtökön, mert Herman Van Rompuy az érkező csúcsvezetőket azzal fogadta: reméli, hogy valamennyien jelen tudnak lenni a norvég fővárosban a decemberi díjátadáson.
Schulz most azt mondta újságíróknak: csak örülni tud annak, ha a tagországok első számú vezetői is jelen lesznek az ünnepségen, és osztoznak az uniót ért elismerés fölötti örömben. (MTI)