EU-csúcs - Megállapodás született a közös bankfelügyelet kérdésében

Megállapodás született az eurózóna közös bankfelügyeletének kérdésében - közölték uniós tisztségviselők pénteken kora hajnalban az előző nap kezdődött kétnapos brüsszeli EU-csúcs helyszínén.
A mielőbbi bevezetést szorgalmazó franciák elérték, hogy a felügyeleti rendszer jogi kereteit még ez év végéig kialakítsák, az "alapos mérlegelést" szükségesnek tartó németek álláspontja pedig abban érvényesül, hogy a felügyelet tényleges, gyakorlati megvalósításához csak jövőre látnak hozzá. Egyes források szerint 2014 elejére juthatnak el oda, hogy az euróövezet mind a hatezer bankjára kiterjed az egységes felügyeleti rendszer.
Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője azt közölte, hogy 2013 folyamán a rendszert fokozatosan terjesztik ki. Elvben már a jövő év elejére kialakítják azt a szabályozási keretet, amely lehetővé teszi az eurózónán belüli bankrendszer egészének a felügyeletét, ám a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank a szabályok fokozatos érvényesítésének a menetrendjét az egész következő évre "szétteríti", és mind a hatezer bank csak 2014-től áll majd központi felügyelet alatt
Eredetileg azt tervezték, hogy az egész szisztéma már 2013. január elsején működni kezd.
Az euróövezet két legnagyobb országának eltérő alapállásának az volt a lényege, hogy a franciák az európai stabilitási mechanizmus (ESM) közvetlen bankmentő képességének mielőbbi megteremtését - és ennek érdekében első lépésként az egységes euróövezeti bankfelügyelet létrehozását - szerették volna előmozdítani, a németek szerint azonban ehhez arra is szükség lenne, hogy az uniós intézmények erőteljesebben ellenőrizhessék a tagországok pénzügyi, gazdasági politikáját.
Az eurózóna bankjainak közös felügyeleti rendszere - érveltek nyilatkozatokban a franciák - megteremtené az alapfeltételeit annak, hogy az ESM a tagállamok közbeiktatása nélkül is megsegíthesse a nehézségekkel küzdő pénzintézeteket.
A németek azonban úgy látják: amíg nem biztosítható, hogy az uniós intézmények határozottan és időben fellépjenek valamely túlköltekező tagállammal szemben - akár azt a lehetőséget is megteremtve, hogy egy uniós "szuper-pénzügyminiszter" visszadobhassa a tagállamok költségvetési tervezetét -, addig az adósságokért való közösségi jótállást (különösen, ha az idővel egységes eurókötvény formáját öltené) nem szabad megvalósítani.
A most megszületett megállapodás felcsillantja azt a reményt - például Spanyolország előtt -, hogy a nehéz helyzetbe kerülő pénzintézeteket közvetlenül az európai stabilitási mechanizmus (ESM) forrásaiból fel lehet majd tőkésíteni, anélkül, hogy a spanyol állam legyen kénytelen mentőövet dobni. Német források azonban jelezték: a fokozatos bevezetés miatt felettébb valószínűtlen, hogy spanyol bankok már 2013 elején hozzájussanak az ESM-től származó pénzekhez.