Ankara kettős állampolgárságot kér a németországi törököknek

Kettős állampolgárságot kért a Németországban élő törököknek a török miniszterelnök szerdán Berlinben, miután megbeszélést folytatott német kollégájával, Angela Merkellel.
Németországban engedélyezni kellene a kettős állampolgárság viselését a török kisebbség tagjainak - mondta Recep Tayyip Erdogan sajtótájékoztatón. A politikus hangsúlyozta: nem csupán a Németországban élő mintegy hárommillió török állampolgár, illetve török származású német állampolgár számára kell megnyitni a kettős állampolgárság intézményét, hanem a Törökországban élő 50 ezer németnek is fel kellene venni a német mellé a török állampolgárságot.
Ezzel a két ország közti gazdasági kapcsolatokat is szorosabbra lehetne fűzni - fejtette ki. A Németországban élő törököknek jelenleg választaniuk kell a török és a német állampolgárság között.
Erdogan előző nap az új berlini török nagykövetség avató ünnepségén mondott beszédében integrációra szólította fel a németországi törököket. Hangsúlyozta, hogy meg kell tanulni a német nyelvet, és a török irodalom mellett "ismerni kell Hegel, Kant és Goethe műveit is". Ugyanakkor szerinte nem szabad feloldódni a német társadalomban, hanem össze kell tartani, hiszen így a törökök alkothatják "az egyik leghatalmasabb, legbefolyásosabb és leginkább dinamikus csoportot Európában".
A török miniszterelnök kétnapos hivatalos berlini látogatását záró közös sajtótájékoztatón Angela Merkel nem reagált a kettős állampolgárságot érintő felvetésre. Ugyanakkor kiemelte: Berlin támogatja, hogy alapítsanak Németországban és Törökországban egy-egy kettős oktatási nyelvű egyetemet, és bejelentette, hogy 2013-ban Törökországba látogat. Recep Tayyip Erdogan reményét fejezte ki, hogy a törökországi német-török egyetem alapkövét már Merkel jövő évi látogatása során elhelyezhetik.
A két kormányfő megbeszélésén Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatban nem sikerült közös álláspontra jutni. Erdogan a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy országa továbbra is a teljes jogú tagság megszerzésére törekszik, de nagy hibának tartja az általa "Dél-Ciprusnak" nevezett - a sziget görögök lakta déli része - felvételét a közösségbe. Angela Merkel újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: pártja, a konzervatív CDU a tagság helyett az úgynevezett megkülönböztetett partneri viszony kialakítását tartja megfelelő megoldásnak.
Ebben a kérdésben nincs egyetértés a berlini és az ankarai vezetés között, "de már megtanultunk együtt élni ezzel" - mondta a német kancellár.
A török kormányfő előző nap a német fővárosban egy konferencián kifejtette, hogy "Törökország nem lenne kolonc az EU nyakán, hiszen gazdasága napról-napra erősebb", és hamarosan bekerül a világ tíz legfejlettebb gazdasága közé. Ugyanakkor nem tud örökké várni a tagság megadására, amennyiben 2023-ig nem veszik fel az EU-ba, akkor "az EU elveszíti Törökországot" - mondta.
A szerdai sajtótájékoztatón Recep Tayyip Erdogan a szíriai helyzettel kapcsolatban kifejtette: már több mint százezer menekült érkezett a szomszédos államból, ami komoly megterhelés Törökország számára. Merkel támogatást ígért a menekültek ellátásához, és köszönetet mondott török kollegájának, amiért Ankara megfontoltan jár el a szíriai konfliktus kezelése során.
A megfigyelők szerint feltűnően hűvös hangulatú sajtóértekezleten a török kormányfő úgy vélte, Németország és Franciaország nem lép fel kellő erővel a terrorista szervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) híveivel szemben. Angela Merkel ezzel kapcsolatban leszögezte: Németországban a hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek, hogy megakadályozzák a PKK terrorcselekményeit.
A sajtótájékoztató közben a kancellári hivatal szomszédságában fekvő Brandenburgi kapunál több ezren tüntetettek a török kormányfő ellen. A demonstráció résztvevői szerint a török kormány nem biztosítja az emberi jogok érvényesülését, és elnyomja a kurd, illetve a nem muzulmán vallású kisebbségeket. (MTI)