A hágai Nemzetközi Törvényszék súlyos börtönbüntetésre ítélte szerdán a boszniai horvátok hat egykori vezetőjét a délszláv háború idején muszlimok ellen elkövetett etnikai tisztogatás vádjával.

Jadranko Prlić, az 1991-ben egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság "kormányfője" és öt társa - köztük Slobodan Praljak nyugalmazott tábornok, a horvát védelmi minisztérium volt helyettes vezetője és Milivoj Petković volt vezérezredes - felelős a 1990-es évek elején boszniai muzulmánok ellen tömegesen elkövetett súlyos bűncselekményekért, emberölésért, kínzásért, nemi erőszakért.

Prlić 25 év börtönbüntetést kapott, Praljak és Petković 20-20 évet, a másik három vádlottat 20, 16 és 10 év szabadságvesztésre ítélték. A tábornokok 2004-ben önként adták fel magukat Hágában.

Az ítélet szerint a vádlottak terhére rótt bűncselekmények "nem néhány engedetlen katona véletlen tettei" voltak. Annak a tervnek a részeként követték el őket, hogy "végleg eltávolítják a muszlim lakosságot" Hercegovinából. E tervet ismerték a független Horvátországban, amelynek akkori elnöke, az azóta elhunyt Franjo Tudjman úgy gondolta, az etnikai tisztogatásra szükség van ahhoz, hogy Herceg-Bosznia száz százalékban horvát terület legyen, és később odacsatolják Horvátországhoz - áll az ítéletben.

Az ítélet szerint a hat horvát felelős a török időkben épült híres mostari Öreghíd lerombolásáért is; az eset a boszniai háború pusztításának jelképévé vált. (MTI)