Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta a schengeni rendszer reformját tartalmazó rendeleteket, amelyek egyfelől leírják a kritikus helyzetek értékelése során alkalmazandó mechanizmust, másfelől pedig lefektetik a határellenőrzések ideiglenes visszaállítására vonatkozó közös szabályokat.

A schengeni övezethez tartozik az uniós országok zöme, valamint néhány EU-n kívüli európai ország. Az övezeten belüli országhatárokon nincs határellenőrzés. A mostani reform tartalmában előzőleg nem hivatalosan már megállapodás született az EP és az uniós tagállami kormányokat képviselő tanács között. A hivatalos tanácsi állásfoglalás ősszel várható.

A módosítás egyebek közt lehetővé teszi, hogy a szabad mozgás biztosítását, a határok kötelező nyitva tartását - vagyis lényegében azt, hogy a tagállamok nem vezetnek-e be szabálytalan határellenőrzést - az uniós intézmények szakemberei meglepetésszerű vizsgálatokkal is ellenőrizhetik.

A reformok pontosítják azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok ideiglenesen visszaállíthatják a belső határellenőrzést. A jelenlegi szabályok ezt akkor engedélyezik, amikor komoly veszély fenyegeti a közrendet vagy a belső biztonságot. A módosított szabályok nyomatékosítják, hogy a belső határellenőrzést csak kivételes és végső esetben, a tagállamok és az Európai Bizottság előzetes értesítése után lehet visszaállítani, szigorúan körülhatárolt hatállyal és időszakra, objektív okokból, fenntartásának szükségességét pedig EU-szinten ellenőrzik.

A közrend vagy a belső biztonság komoly veszélyeztetettsége esetén a belső határellenőrzés egy döntéssel legfeljebb 30 napra állítható vissza, és az intézkedés a meghosszabbításokkal sem tartható fenn fél évnél tovább.

Amennyiben előre nem látható esemény - például terrorista támadás - miatt azonnali lépésre van szükség, a tagállamok saját hatáskörben, a többi tagállam és az Európai Bizottság előzetes értesítése nélkül is dönthetnek a határzár visszaállításáról, de legfeljebb csak tíz napra. Az időszak esetleges meghosszabbításáról - aminek a révén az ilyen intézkedés maximum két hónapig tartható fenn - már uniós szinten kell döntést hozni.

A korábbi tapasztalatok fényében fontos kitétel, hogy önmagában a migráció nem jelent veszélyt a közbiztonságra. "A migráció vagy az, ha harmadik országok állampolgárai nagy számban lépik át a külső határokat, önmagában nem tekintendő a közrendet vagy a belső biztonságot veszélyeztető fenyegetésnek" - olvasható az elfogadott dokumentumban. (MTI)