Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök hétfői észak-írországi találkozójától függ, sikerül-e az orosz-amerikai kapcsolatokat a "leállósávból a főútvonalra terelni" - írta hétfőn a Kommerszant című orosz napilap.

A tekintélyes politikai-gazdasági újság értesülése szerint a G8-csúcs helyszínén sorra kerülő megbeszélésre több fontos egyezményt készítettek elő, de azok egy részét valószínűleg nem sikerül megvitatniuk az államfőknek az egyórásra tervezett találkozón.
Moszkva és Washington kapcsolatai az utóbbi egy évben erőteljesen megromlottak. A mélypontot januárban érték el, amikor az amerikai törvényhozás elfogadta az úgynevezett Magnyitszkij-záradékot, amely egyebek közt megtiltotta a néhai orosz ügyvéd halálában érintett orosz tisztviselők beutazását az Egyesült Államokba. A jogszabályra válaszul az orosz duma szinte azonnal törvényben tiltotta meg, hogy a tengerentúli ország állampolgárai orosz gyermekeket fogadhassanak örökbe - emlékezetett a Kommerszant.
Joe Biden amerikai alelnök februárban Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek azt javasolta, hogy "tereljenek mindent normális mederbe". Tavasszal az államfők személyes üzeneteket váltottak az orosz-amerikai kapcsolatok jövőjéről alkotott nézeteikről.
A "kibékülési" folyamat csúcspontja Obama szeptemberre tervezett oroszországi látogatása lehet, de Moszkva és Washington kapcsolatai javításának alapjait a hétfői Putyin-Obama találkozó hivatott lerakni.
Az aláírandó kétoldalú egyezménycsomagok egyike a számítástechnikai térbeli bizalomerősítő intézkedéseket foglalja magába. A megállapodás szerint "forró vonalat" létesítenek Oroszország és az Egyesült Államok között a számítástechnikai térben történő incidensek esetére, valamint külön munkacsoportot hoznának létre a két ország belügyi és biztonsági szolgálatai együttműködésének erősítésére. Erről két éve folynak a tárgyalások. Amennyiben Vlagyimir Putyin és Barack Obama aláírják a dokumentumot, ez lesz a világon az első ilyen megállapodás.
A Kommerszant úgy tudja, hogy az orosz és az amerikai elnök észak-írországi találkozóján aláírják az úgynevezett Nunn-Lugar programot felváltó új egyezmény előkészítéséről szóló kétoldalú egyezményt is. A START-II. fegyverkorlátozási egyezmény alá eső orosz atomrobbanófejek és vegyi fegyverek megsemmisítését finanszírozó program a volt szovjet térség több államára, vagyis Ukrajnára, Grúziára, Azerbajdzsánra, Fehéroroszországra, Üzbegisztánra és Kazahsztánra is kiterjedt.
Tavaly ősszel Oroszország úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a hétfőn lejáró egyezményt, mivel nem szorul az Egyesült Államok támogatására. Végül Moszkva és Washington képviselői abban maradtak, hogy nem temetik el a megállapodást, hanem az egyenlőség elvei alapján működő, sokkal összetettebb, elsősorban harmadik országokban való együttműködést célzó programmá alakítják át. (MTI)