Az amerikai kormány hétfőn első ízben nevezte meg azt a 46 guantánamói rabot, akiket határozatlan ideig kíván fogva tartanai vádemelés vagy tárgyalás nélkül, mert a szabadon bocsátáshoz túlságosan veszélyesnek tartja őket, ugyanakkor nem tud eljárni velük szemben.

A 2010-ben összeállított, eredetileg 48 fős listán 26 jemeni, 12 afgán, három szaúdi, két kuvaiti, két líbiai, egy kenyai, egy marokkói és egy szomáliai állampolgár neve szerepel. Két afgán azóta meghalt, az egyik öngyilkosságot követett el, a másik pedig szívrohamot kapott.
A Pentagon azután hozta nyilvánosságra a neveket, hogy a The Miami Herald napilap és a Yale Egyetem joghallgatóinak egy csoportja pert indított egy washingtoni szövetségi bíróságon a nevek közzététele érdekében.
A listán szereplő fogva tartottak ügyét először 2010-ben tekintette át egy jogászokból, katonatisztekből és hírszerzőkből álló munkabizottság. Ennek jelentése szerint 48 guantánamói fogoly volt túl veszélyes ahhoz, hogy szabadon bocsássák, viszont bíróság elé sem lehet állítani őket. Vagy azért, mert nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely alapján összefüggésbe lehetne hozni őket konkrét támadásokkal, vagy azért, mert az ellenük szóló bizonyítékokat kényszerrel vagy erőszakkal csikarták ki.
Barack Obama elnök korábban ígéretet tett rá, hogy felülvizsgálati testületeket hoz létre, amelyek rendszeresen felülvizsgálják a listára került rabok státusát, de ezt egyelőre nem váltotta valóra.
A kormány szerint a határozatlan idejű fogva tartás jogi alapjául az a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, a kongresszus által jóváhagyott felhatalmazás szolgál, amelynek értelmében Washington katonai erőt alkalmazhat az al-Kaida terrorszervezet, annak támogatói és alárendelt csoportjai ellen.
Az amerikai terrorelhárítási műveletek közben külföldön elfogott személyek őrzésére szánt fogolytáborokat 2002-ben hozták létre. A guantánamói haditengerészeti bázison felépült börtönépületekben jelenleg 166 foglyot őriznek.
Obama nemrég újabb kísérletbe kezdett annak érdekében, hogy bezárassa az intézményt. A külügyminisztérium ennek a keretében hétfőn bejelentette, Clifford Sloan washingtoni ügyvédet bízza meg azzal, hogy a Pentagon egy később kijelölendő képviselőjével megkezdje az egyeztetést annak a 86 fogolynak a haza- vagy áttelepítéséről, akiknek elszállítását vagy szabadon bocsátását engedélyezték.
Közben hétfőn a guantánamói bázison megkezdődött a szeptember 11-i terrortámadások kitervelésével vádolt öt fogoly, köztük a magát a merényletek fő értelmi szerzőjének nevező Kálid Sejk Mohamed előzetes hadbírósági meghallgatása. Ha bűnösnek találják, akár halálra is ítélhetik őket. Az ötükön kívül a kormány további 36 foglyot készül hadbíróság elé állítani.
A vádlottak meghallgatása februárban szakadt meg, miután kiderült, hogy az ügyvédek és a foglyok konzultációs helyiségeiben rejtett mikrofonok voltak. A meghallgatáson megjelentek jól tápláltak voltak, ami azt jelezte, hogy ők nem kapcsolódtak be a többi fogoly négy hónapja folytatódó éhségsztrájkjába. A tiltakozók az szeretnék, ha minél előbb véget érne több mint egy évtizede húzódó, vádemelés nélküli fogva tartásuk.
Guantánamo hétfőn szóba került a WikiLeaks portál számára mintegy 700 ezer titkos amerikai diplomáciai és katonai dokumentumot eljuttató Bradley Manning közlegény hadbírósági tárgyalásán is. David Woodes tengernagy, a börtönök volt parancsnoka kijelentette: Manning "súlyos" kárt okozott a nemzetbiztonságnak, mert a foglyok életrajzi adataira, vallására és a szélsőségesekkel kapcsolatban álló hozzátartozóikra vonatkozó adatokat szivárogtatott ki. (MTI)