A korábbi sajtóhírekkel ellentétben az új szlovén kormányfőjelölt mégsem hívta meg koalíciós partnernek a távozó miniszterelnök, Alenka Bratušek pártját, így várhatóan hárompárti koalíció vezeti majd az országot - jelentette csütörtökön a ljubljanai média.

Borut Pahor államfő kedden bízta meg kormányalakítással Miro Cerart, a júliusi választások győztesét, a balközép politikus koalíciós tárgyalásai azonban, úgy tűnik, máris befejeződtek. Néhány napja még arról lehetett olvasni a szlovén sajtóban, hogy a leendő miniszterelnök a balközép Szlovén Nyugdíjasok Pártjával (DeSUS), a Szociáldemokratákkal és a lemondott miniszterelnök, Alenka Bratušek által alapított szövetséggel (ZaAB) lép koalícióra, és 56 képviselőjük lesz a 90 tagú parlamentben. Végül Cerar mégsem hívta meg Bratušeket, mert - magyarázta - a volt kormányfő megpályázta az egyik uniós biztosi posztot, így nem tudna aktív szerepet vállalni a kormány munkájában. A döntés másik oka az lehet, hogy a Bratušek-kabinet politikai válságot okozott az országban, amikor a kormányfő lemondása miatt előre hozott választásokat kellett kiírni.

A ljubljanai parlament várhatóan már hétfőn dönt arról, támogatja-e Cerart, akinek ezután két hete lesz arra, hogy összeállítsa minisztereinek névsorát.
A mostani helyzet szerint négy párt kerül ellenzékbe: a Bratušek vezette szövetség (ZaAB), a jobbközép Szlovén Demokrata Párt, az Egyesült Baloldal (ZL) és a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSI).

Miro Cerar - aki eddig nem vállalt politikai tisztséget, és pártját is alig tíz nappal a választások előtt alapította meg - kijelentette: kormányának várhatóan 15 minisztériuma lesz, ezekből tízet saját pártjának tagjai vezetnek majd, közöttük a legfontosabbnak számító pénzügyi tárcát is. Ezt várhatóan Dušan Mramor vezeti majd, aki 2002 és 2004 között már betöltötte ezt a funkciót az akkori balközép kormányban, és tevékenységét a jelentős adóemelések tették emlékezetessé.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy most várhatók-e az egy évtizeddel ezelőttihez hasonló változások az adózás területén, az viszont biztos, hogy a Jugoszláviától 1991-ben külön vált ország gazdasági helyzetén javítani kell.

Szlovénia tavaly majdnem nemzetközi mentőcsomagra szorult pénzügyi gondjai miatt, az ország bankjainak jelentős részét az állam mentette meg 3,3 milliárd euróval a rossz hitelek miatti csődtől.

2013 végén a költségvetési hiány a GDP 14,7 százalékát tette ki. A pénzügyi konszolidáció érdekében szlovén gazdasági szakemberek szerint mindenképpen privatizálni kell a nagy állami vállatokat. A privatizációt Cerar is fontos lépésnek tartja, a stratégiailag fontos cégek esetében azonban ellenzi ezt. Szakértők szerint e stratégiailag fontos cégeket - a szlovén Telekomot, a ljubljanai repülőteret, a koperi kikötőt és az állami vasutat - is privatizálni kellene. A ljubljanai kormányok már több mint két évtizede halogatják a magánosítást, így az ország gazdaságának mintegy fele még mindig állami vezetés alatt van. (MTI)