A görög kormány kisebb módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó javaslatait, hogy megállapodásra tudjanak jutni a görög adósságválságról. Németország szkeptikus az utolsó utáni pillanatban, a kedd este előterjesztett görög kezdeményezéssel kapcsolatban, és csakis a hét végére tervezett görögországi népszavazás után tart lehetségesnek tárgyalásokat egy új segélyprogramról.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének és Christine Lagarde-nak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának címzett levélben közölte, hogy kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott átfogó javaslatcsomagját bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal a nemzetközi hitelprogram június 30-án lejáró európai pillére meghosszabbításának és az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő hitelmegállapodás részeként.
A hír hatására Európában megugrottak a vezető tőzsdeindexek, a perifériás euróövezeti kötvényhozamok csökkentek, az euró árfolyama pedig erősödött a dollárhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Az új javaslatot szerdán késő délután vitatják meg az euróövezeti pénzügyminiszterek egy újabb telekonferencia keretében.
Németország képviselői hűvösen fogadták a görög javaslatot. Angela Merkel német kancellár a Bundestag rendkívüli ülésén leszögezte, hogy az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a vasárnapra tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter kijelentette, hogy Európa nem hagyja magára a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány zsarolását. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint Alekszisz Ciprasz levelével nem vált egyértelműbbé a helyzet, nincs miről komoly tárgyalásokat folytatni.
Névtelenül nyilatkozó euróövezeti tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy a görög miniszterelnök levelében vannak olyan elemek, például az általános forgalmi adót (áfa) és a nyugdíjrendszert illetően, amelyeket nehéz lenne keresztülvinni az euróövezeti pénzügyminisztereken. Alekszisz Ciprasz levelében öt pontban foglalta össze kéréseit és felajánlásait. Egyebek között azt kérte, hogy tartsák fenn a görög szigeteknek járó 30 százalékos áfakedvezményt és lassabban vezessék ki a rendszerből a legszegényebb nyugdíjasok megsegítését célzó pótlékokat.
Egy euróövezeti tisztségviselő ugyanakkor úgy vélte, hogy elméletileg július 20-ig megköthetik az új megállapodást a görögökkel. A július 20. újabb fontos határidő, a görög kormánynak ekkor kell 3,5 milliárd eurót törlesztenie az EKB-nak. Június-augusztusban összesen 11 milliárd eurót kellene átutalnia a görög kormánynak a nemzetközi hitelezők számláira.
Közép-európai idő szerint kedden éjfélkor lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram. Ezzel egy időben a fejlett országok közül elsőként Görögország halasztást kért és nem teljesítette 1,6 milliárd eurós fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalapnak.
A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben az IMF-nek. Az EFSF vezérigazgatója erről szerdán tájékoztatja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a harmadik lehetőséget támogatja.
Jogi értelemben vett államcsődre nem, elhúzódó válságra azonban számít Lentner Csaba közgazdász, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki erről az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában beszélt. Akár Athén, akár valamely hitelezője bejelenthetné a csődöt, de ha ez megtörténik, akkor az a leírások miatt Görögország hitelezőinek 240 milliárd euró azonnali veszteséget jelentene, miközben a görög államnak megkönnyebbülés volna - mondta. A szakember szerint "Görögországot nem hagyják csődbe menni", hiszen az ország - szemben Argentínával - euróövezeti tagként "csapatban játszik", ezért a felek majd "élnek egymás mellett és minden megy a végtelenségig tovább".
Görögország sorsa rövid távon az Európai Központi Banktól függ. Az EKB kormányzótanácsa szerdán dönt arról, hogy emeli-e a hosszú távon fizetőképes, de átmeneti likviditási problémákkal küzdő görög pénzintézeteknek nyújtható támogatás keretösszegét. Ha a kormányzótanács korlátozza, netán leállítja a görög bankok likviditási támogatását, az a görög bankrendszer teljes összeomlásához és államcsődhöz vezetne nagyon rövid idő alatt. Elemzők szerint nem valószínű, hogy az EKB felvállalja ennek a kockázatát.
A kormány utasítására szerdán kinyitott mintegy ezer bankfiók az országban, de csak a nyugdíjasok számára, hogy pénzhez juthassanak. A felvehető maximális összeg 120 euró. A bankok előtt már korán reggel hosszú sorok álltak. (MTI)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!