Világ
A nem-szavazatok győztek a görög referendumon
Betűméret:             

A görög kormány akaratával egybehangzóan minden jel szerint nemmel szavazott a görögök többsége a vasárnap tartott referendumon, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatták ki véleményüket. A nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora jelentősen vezet a leadott szavazatok több mint egyharmadának feldolgozottsági szintjén.

Az urnák zárása után közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint nagyon szorosak voltak az eredmények, de a "nemmel" szavazók tábora vezetett. A részvételi arány több mint 55 százalékos volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.

Szavazatának leadása után a görög miniszterelnök délelőtt úgy fogalmazott, hogy a demokrácia győzelmét jelenti a népszavazás. "A kormány akaratát figyelmen kívül hagyhatják, de a népakarattal ezt nem tehetik" - mondta Alekszisz Ciprasz, hozzátéve, a vasárnapi referendummal a görög nép azt üzeni, hogy kezében tartja sorsát, a demokrácia legyőzi a félelmet, az elszántság győz a félelem propagandája felett".

"Biztos vagyok abban, hogy egy új utat nyitunk meg Európa népeinek" - tette hozzá. A kormányfő szürke nadrágot, fehér inget viselt, nyugodt és mosolygós volt, egy észak-athéni iskolában berendezett szavazóhelyiségben adta le voksát. Az emberek a nemet skandálták, amikor elhaladt mellettük.

Az urnazárást követően Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő közölte, kormánya azonnal folytatni akarja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel, hogy megegyezésre jussanak és "a felszínen tudják tartani" Görögországot. "Az újrakezdődő egyeztetéseknek nagyon hamar, akár 48 órán belül le kellene zárulniuk" - mondta Szakellaridisz az egyik görög televíziónak.

Nikosz Filisz, a kormányzó Sziriza párt parlamenti szóvivője kijelentette, a nemleges eredmény lehetővé tenné a görög kabinetnek, hogy továbbhaladjon, egyezségre jusson a hitelezőkkel, és normalizálja a bankrendszert. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter estére összehívta a bankvezetőket, hogy megvitassák, milyen kéréssel forduljanak az Európai Központi Bankhoz (EKB). A görög pénzügyi sajtó értesülései szerint a nemzeti bank a sürgősségi likviditási támogatás (ELA) keretösszegének 6 milliárd eurós megemelését kéri az EKB-tól a készpénzhiánnyal küzdő görög bankok megsegítésére. Pénteki adatok szerint a görög bankok már csak egymilliárd euró forgóeszközzel rendelkeztek, működésük biztosítása hétfőtől már az Európai Központi Bankon múlik.

Párizsban és Berlinben bejelentették, hogy Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök hétfő este Párizsban munkavacsorán vitatja meg a görög népszavazás következményeit.

A német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járna az Európai Unió imázsára és hitelességére nézve a Grexit, azaz Görögország euróövezeti tagságának megszűnése. Frank-Walter Steinmeier a Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Európai Unió képes átvészelni politikai, költségvetési és monetáris téren is a Grexitet, amely azonban "pusztító erejű üzenetet küldene" harmadik országoknak.

Emmanuel Marcron francia gazdasági miniszter egy, az Aix-en-Provence városban tartott tanácskozáson már napközben kijelentette, hogy a népszavazás kimenetelétől függetlenül Európának már hétfőn újra kell indítania a politikai szintű tárgyalásokat az athéni vezetéssel. Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke azt mondta, hogy a nemek győzelme esetén a görögöknek új valutát kell bevezetniük. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem hagyják magára a görög népet, Brüsszel sürgősségi hitelnyújtással segíthetné a görög államot, hogy a közszolgáltatásokat továbbra is működtetni tudják.

Ha Görögország az euróövezet elhagyására kényszerül, új drachmát vagy valamilyen ideiglenes fizetési egységet kell bevezetnie, de azok legfeljebb a ötödét fogják érni az eurónak. Több bank és kutatóintézet az utóbbi fél év alatt közzétett tanulmányaiban úgy becsülte, hogy a görög gazdaság nemzetközi versenyképességének helyreállításához legalább 25-30 százalékos leértékelésre lenne szükség, de a várható kaotikus pénzügyi következmények, az állam és a magánszektor csődje szinte garantálja az új fizetőeszköz értékének akár 80 százalékig terjedő csökkenését.

Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz és Jánisz Varufakisz viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit.

A tét valóban óriási. A nemzetközi hitelezőkkel való megállapodás hiányában Görögország csődbe jut, és ezzel megszűnik euróövezeti tagsága, de még európai uniós tagsága is veszélybe kerül. Görögország euróövezeti hitelezői pedig 317 milliárd eurót veszíthetnek el az államcsődön.

A Görögországot támogató európai hitelprogram hatálya június 30-án lejárt, hónapokig tartó egyeztetéseken sem sikerült megállapodniuk az athéni kormánynak és a nemzetközi hitelezőknek - az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak - a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részlet lehívásának feltételeiről. E program sikeres lezárása megnyithatta volna az utat egy esetleges harmadik mentőcsomag előtt.

A dél-európai országnak eurómilliárdokat kellene törlesztenie a nemzetközi hitelezőknek, miközben a görög államkassza üres. Görögország már nem fizette ki, hanem halasztást kért a június 30-án esedékessé vált mintegy 1,5 milliárd eurós törlesztésre a Nemzetközi Valutaalaptól. A görög hiteleket kezelő euróövezeti alap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz szerint Görögország ezzel csődbe jutott. A hitelminősítők viszont nem tekintik csődeseménynek, hogy Görögország nem fizetett az IMF-nek, mert nekik csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

„Teljes képtelenségnek” nevezte Vlagyimir Putyin azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadná Európát – számolt be a Strana nyomán a Mandiner.hu. A Lengyelország, a Baltikum és Csehország elleni esetleges támadásról szóló szavak az országok lakosságának megtévesztésére szolgálnak – tette hozzá...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 8:24 ]
Öten meghaltak egy autóbusz-balesetben egy német autópályán Lipcse közelében – számolt be róla a BBC brit hírügynökség. A hírek szerint az autóbusz jobbra fordult a forgalmas A9-es autópályán, mielőtt az oldalára dőlt volna. Meg nem erősített jelentések szerint a FlixBus járata Berlinből indult útnak. A...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 22:44 ]
A világon egyedül Ukrajna nem ítélte el a békés polgárok legyilkolását a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján. "Gyakorlatilag az egész világ határozottan elítélte a terrortámadást. A...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 20:13 ]
Beolvasás folyamatban