Világ
Megbukott a horvát kormány
Betűméret:             

Megvonta a bizalmat Tihomir Orešković kormányfőtől a horvát parlament csütörtökön, ezzel automatikusan megbukott a kormány is.

A nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt Tihomir Orešković ellen, akit egyébként korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra. Orešković az üzleti szférából érkezett, ahol nemzetközi karriert futott be, és egyik pártnak sem volt a tagja.

A 151 fős nemzetgyűlés 125 igen szavazattal 15 ellenében és két tartózkodással a kormányfő visszahívása mellett voksolt.

A legtöbb parlamenti párt, köztük az ellenzéket vezető Szociáldemokrata Párt (SDP) és a nemzeti kisebbségek képviselői is Tihomir Orešković visszahívását támogatták és előre hozott parlamenti választások kiírását követelték a szavazást megelőző csütörtöki vitában.

A tavaly november 8-ai parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó SDP és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, egyikük sem szerzett abszolút többséget. Emiatt egyikük sem tudott kormányt alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett Híd Függetlenek Listája nélkül. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg decemberben a kabinet létrehozásáról.

Az elmúlt közel hat hónap alatt azonban nem volt zökkenőmentes a HDZ és a parlamentbe protestpártként bekerült Híd kormányzása. Egyes szakértők szerint Horvátország történelme legsikertelenebb kormánya volt. A kabinetnek kezdettől fogva nem volt közös stratégiája, a két kormányzó párt végig harcot vívott a stratégiailag fontos tárcákért és a titkosszolgálat feletti ellenőrzésért.

Tihomir Orešković parlamenti felszólalásában beszámolt az elmúlt hónapokban végzett munkájáról és elutasította a HDZ vádjait. A bizalmatlansági indítványt benyújtó HDZ-és képviselők az indoklásban egyebek között felrótták Oreškovićnak: a gazdasági és szociális ügyek, a munkahelyteremtés helyett főként azzal foglalkozott, hogy új vezetőket nevezzen ki a bűnüldöző szerveknél. Szerintük a kormányfő politikai feszültség alatt tartotta az országot annak érdekében, hogy nagyobb politikai hatalomra tegyen szert.

A HDZ vezette koalíció úgy ítélte meg, hogy Orešković veszélyeztette az ország működését és pénzügyi stabilitását "politikailag felelőtlen viselkedésével", például azzal, hogy politikai legitimitás nélkül kérte azoknak az embereknek a lemondását, akik őt megválasztották. Orešković két hete ugyanis lemondásra szólította fel mindkét helyettesét, arra hivatkozva, hogy a Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes, HDZ-elnök és Božo Petrov miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája elnöke között kialakult személyes ellentét túl nagy teher a kormánynak és az országnak. Orešković felszólítása után a HDZ bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormányfő ellen.

Orešković csütörtöki beszédében azt hangoztatta, leváltásának valódi oka az, hogy ő a nemzeti érdekek védelmén munkálkodott. Kiállt amellett, hogy folytatódjon a döntőbírósági eljárás a Mol-INA ügyben, és új tárgyalásokat kezdeményezett, ami egyeseknek nem felelt meg. A miniszterelnök úgy vélte, kormánya egyes emberek személyes érdekei miatt bukott meg.

A kormány bukását követően ügyvivőként hivatalban marad az új kabinet megalakulásáig. Kolinda Grabar-Kitarović államfőnek újra konzultációra kell hívnia pártokat, s a kormányalakítással általa megbízandó új politikusnak 30 napja lesz, hogy parlamenti többséget hozzon létre a nemzetgyűlésben. Az államfő péntekre máris összehívta a parlamenti pártok képviselőit. Ha nem jár sikerrel, kiírja az előre hozott parlamenti választásokat. A HDZ elnöksége néhány napja úgy döntött, hogy Zdravko Marić pénzügyminisztert jelöli új miniszterelnöknek és új parlamenti többséget - azaz új kormányt - kíván létrehozni.

A parlament úgy is dönthet, hogy feloszlatja magát, ez esetben az államfőnek azonnal ki kell írnia az előre hozott választásokat. Ehhez a 151 fős parlamentben 76 szavazatra van szükség, ugyanannyira, mint a kormányfő visszahívásához. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

„Teljes képtelenségnek” nevezte Vlagyimir Putyin azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadná Európát – számolt be a Strana nyomán a Mandiner.hu. A Lengyelország, a Baltikum és Csehország elleni esetleges támadásról szóló szavak az országok lakosságának megtévesztésére szolgálnak – tette hozzá...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 8:24 ]
Öten meghaltak egy autóbusz-balesetben egy német autópályán Lipcse közelében – számolt be róla a BBC brit hírügynökség. A hírek szerint az autóbusz jobbra fordult a forgalmas A9-es autópályán, mielőtt az oldalára dőlt volna. Meg nem erősített jelentések szerint a FlixBus járata Berlinből indult útnak. A...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 22:44 ]
A világon egyedül Ukrajna nem ítélte el a békés polgárok legyilkolását a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján. "Gyakorlatilag az egész világ határozottan elítélte a terrortámadást. A...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 20:13 ]
Beolvasás folyamatban