A legtöbb balkáni országban megdöbbenést okozott a csütörtöki brit népszavazás eredménye, miszerint Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Ezzel szemben hat balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – leghőbb vágya, hogy csatlakozzon az unióhoz, hiszen az EU a térség országaiban egyet jelent a jóléttel és a stabilitással.
Nagy-Britannia kilépésének az unió reagálásától függően kétféle hatása lehet az Európai Unió bővítési politikájára nézve: az első, hogy a kialakult helyzet még inkább közel hozza egymáshoz az uniós államokat, a másik pedig, hogy szétválnak a jövőben, állítja Corina Stratulat, az Európai Politikai Központ munkatársa. Az első opció esetén felerősödhetne a bővítés politikai tekintetben vett prioritása, habár Stratulat kétli, hogy lazítanának a feltételeken, tehát maga a bővítési folyamat nem gyorsulna fel. A másik lehetőség pedig azt hozná magával, hogy a bővítés visszaesne a prioritási sorrendben.
Corina Stratulat szerint fel kell tenni a kérdést, hogy az EU esetleges további szétesése ellenére is akarják-e majd a Balkáni országok a csatlakozást.
A balkáni térség sajtójából ma az derül ki, hogy a Brexit egyelőre cseppet sem lankasztotta a térség országainak EU iránti vágyát. A szerbiai vezető politikusok is azt hangoztatják, hogy az ország nem tér le az európai integráció felé vezető útról.
Szerbiával és Montenegróval már elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta tagjelölt, Bosznia-Hercegovina februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, Koszovóval pedig 2015-ben írta alá az Európai Unió a stabilizációs és társulási megállapodást. Brüsszel ugyanakkor bejelentette: 2020 előtt nem várható semmiféle bővítés.
Hahn: A bővítési folyamat nem állhat le
A nagy-britanniai referendum kimenetele nem állíthatja meg az uniós bővítési folyamatot, jelentette ki ma Bécsben Johannes Hahn uniós bővítési biztos.
„Az EU továbbra is hű marad az unió bővítéséhez, ehhez kétség sem fér. Folytatjuk az elkezdett munkát, amely még közel sincs befejezve” – húzta alá Hahn.
Hozzátette, az utóbbi években sok mindent elértek a Balkánon, s a tegnapi népszavazás miatt nem szabad csalódottnak lenni. Ugyanakkor elismerte, hogy a britek döntése egyfajta „vágást” jelent az EU számára, azonban nem jelenti azt, hogy az unió változtat a politikáján.
„A gazdasági és a pénzügyi válság, valamint a migráció okozta kihívásokon túl most Nagy-Britanniáról is beszélnünk kell, emiatt pedig állandóan az EU-n belül szemlélődünk, s nem figyelünk arra, ami körülöttünk történik a világban, ez pedig veszélyes lehet” – szögezte le a bővítési biztos.
Elmondása szerint más eredményre számítottak a népszavazáson, de az EU felkészült erre a kimenetelre is, továbbra is stabil, s véleménye szerint sokat tud nyújtani, hiszen az unió képezi a legnagyobb globális piacot. (MTI, Tanjug)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!