Miközben Banja Lukában és a boszniai Szerb Köztársaság városaiban ma a köztársaság napját ünnepelték, addig a Bosznia-Hercegovinai Föderáció arra figyelmeztet, hogy az Alkotmánybíróság döntésének megszegése miatt valakinek felelnie kell, valamint azt követeli, hogy január 9-ét nyilvánítsák a háború és a népirtás áldozatainak emléknapjává.

A köztársaság napjának megünneplése Banja Lukában katonai felvonulással kezdődött, ami után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kiemelte: az entitás akarata ma egységes abban, hogy szabadon akar élni, másokkal békében, de úgy, hogy közben megőrzi saját szabadságát is.

Az elszakadásra hívó szólamok nélkül rendezték meg hétfőn Banja Lukában Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság vitatott ünnepét. Az ország közvéleményét megosztó köztársaság napjának ünneplését az alkotmánybíróság tavaly alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, ám a szerb országrész vezetése népszavazást rendezett a kérdésben, és a lakosság túlnyomó többsége igennel válaszolt a feltett kérdésre, azaz hogy szeretné-e, ha a köztársaság napja január 9-e legyen. Az alkotmánybíróság már a népszavazás megtartását is alkotmányellenesnek nyilvánította, ám a döntés ellenére azt mégis megrendezték.

A hétfői ünneplés azért is volt fontos a boszniai szerbek számára, mert úgy tartják: a boszniai Szerb Köztársaság 25 éve jött létre. A boszniai szerbek 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt. Ez volt a több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két országrész között pedig időről időre felizzanak az ellentétek.

A megemlékezés előtti napon Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az ország, Bosznia-Hercegovina nem tud fennmaradni, a "túléléshez" a két országrész békés szétválására van szükség. Mint mondta: Bosznia-Hercegovina kizárólag a bosnyák muszlimok idealizmusára épül, vagyis arra, hogy ők saját országot szeretnének.

Elemzők szerint az ünnepről tartott októberi referendum valójában nem is a köztársaság napjáról szólt, sokkal inkább "főpróbája" volt egy várhatóan 2018-ra időzíteni szándékozott népszavazásnak, amikor a boszniai Szerb Köztársaság lakossága az országrész függetlenségéről dönthetne. Milorad Dodik boszniai szerb elnök az utóbbi években számos alkalommal hangoztatta elszakadási törekvéseit.

Vasárnapi interjújában Dodik legitimnek nevezte a függetlenségre vonatkozó törekvéseket. Mint mondta: egy erről szóló népszavazásra számítani lehet, de nem az idei évben.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke ezt hétfőn azzal egészítette ki, hogy az általa vezetett országrész azt szeretné, ha visszakapná a daytoni szerződésbe is belefoglalt jogait, amelyeket az utóbbi években megcsorbítottak.

Január 9-e vallási szempontból is fontos a szerbek számára. Az ortodox karácsony utáni harmadik napon Szent István diakónus, az első keresztény vértanú emléknapja is. A boszniai alkotmánybíróság pedig éppen azért minősítette a köztársaság napjának ünneplését diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek, mert voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.

A boszniai szerb vezetők a hétfői ünnepség előtt azt mondták, nem lesz vallási színezete az ünnepnek, ugyanakkor a televízió is közvetítette azt a szentmisét, amelyen a vezető politikusok részt vettek. (Tanjug, MTI)

Az Egyesült Államok figyelmeztet

Azzal, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem tartotta tiszteletben a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság döntését, megszegte a jogállamiságot, ezért pedig felelnie kell, közölte az Amerikai Egyesült Államok (USA) sajtóosztálya, amely hozzátette, hogy itt nem ünnepnapról van szó, hanem a joguralomról.

„Az Egyesült Államok támogatja a Szerb Köztársaság, valamint a Bosznia-Hercegovinai Föderáció létezését és státuszát Bosznia-Hercegovinán belül, amit a daytoni békeszerződés is szavatol”, írja az USA sajtóosztálya, amely szerint felelőtlenség, hogy Bosznia-Hercegovina fegyveres erői is a vita középpontjába kerültek.

„A Bosznia-Hercegovina Fegyveres Erőinek egyesítése 2005-ben az egyik legfontosabb és legsikeresebb reformja volt Bosznia-Hercegovinának a daytoni békeszerződés után, és annak a bizonyítéka, hogy az emberek sikeresek tudnak lenni, ha együttműködnek”, írta az USA sajtóosztálya.

_{Kapcsolódó cikk:}

Belgrádi részvétellel ünneplik a boszniai Szerb Köztársaság napját