Világ
Németországban történelmi csúcsra emelkedett a közveszélyes iszlamisták száma
Betűméret:             

Németországban minden korábbinál magasabbra, 680-ra emelkedett az erőszakra hajlamos, közveszélyes iszlamisták száma, és az iszlamista terrorizmus vált az első számú belbiztonsági kihívássá - állapította meg a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) kedden ismertetett éves jelentésében.

A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat beszámolója szerint a szélsőséges iszlamista irányzatokhoz sorolt személyek száma ugyan kismértékben csökkent - mintegy 24 400 volt tavaly -, de a színtér egyre inkább átrendeződik, túlsúlyba kerül az úgynevezett erőszakorientált, dzsihadista elem, és tovább erősödött a leginkább elterjedt irányzat, a szalafizmus dominanciája.

A nyilvántartott szalafisták száma 2016-ban 9700-ra emelkedett az egy évvel korábbi 8350-ről, és az idén elérte a 10 500-at.

Az irányzat terjedése tovább bővíti a dzsihadisták - iszlamista terroristák - toborzási bázisát, mert - a BfV tapasztalatokon alapuló "ökölszabálya" szerint - ugyan nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

Erre mutatott rá Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter is a 2016-os BfV-jelentés berlini bemutatóján, hangsúlyozva, hogy az iszlamista hátterű erőszakos bűncselekmények elkövetői szinte mind a szalafisták közül kerültek ki. Olyan környezetből érkeztek, amely a világi államot elutasító és a saría - az iszlám jogrend - alapján működő állam felépítését megcélzó ideológiájával a "nyugati társadalom határozott ellenmodelljét" képviseli - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a szalafizmus terjedésének dinamikája töretlen, ezért az állam határozott fellépésére van szükség.

A BfV jelentése szerint 2016-ban "konkretizálódott", valósággá vált az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet jelentette fenyegetettség, ezt mutatja, hogy a 2016-ban történt öt iszlamista terrorcselekmény mindegyike az IÁ-hoz köthető. Az ország továbbra is az iszlamista terrorizmus célkeresztjében áll, és további támadásokkal kell számolni.

A 2016-ban történt támadások az úgynevezett individuális dzsihád megnyilvánulásai voltak, vagyis egyedül vagy legfeljebb néhány tagból álló hálózatok követték el a merényleteket. Azonban a következő időszakban egyedül tevékenykedő terroristák és "terrorkommandók" is hajthatnak végre támadásokat - mondta a belügyminiszterrel közösen tartott tájékoztatón Hans-Georg Maassen, a BfV vezetője.

A szélsőjobboldali színtérhez sorolt személyek száma történelmi csúcsra, 23 100-ra emelkedett az egy évvel korábbi 22 600-ról. A legnagyobb csoportot a neonácik alkotják 5800 fővel. Az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak számát 12 100-ra teszik, ez is rekord.

A szélsőjobboldali indíttatású, idegenellenes erőszakos bűncselekmények száma 1408-ról 1600-ra emelkedett. A színtérhez köthető bűncselekmények száma valamennyi típust együttvéve 21 993-ról 22 471-re növekedett.

A szélsőbaloldali csoportok létszáma 26 700-ról 28 500-ra, 2012 óta a legmagasabbra emelkedett. Az erőszakra hajlamosként számon tartott szélsőbaloldaliak száma 10 százalékkal 8500-ra nőtt. A hozzájuk köthető erőszakos bűncselekmények száma viszont csökkent, 1608-ról 1201-re. A bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve is mérséklődött a szélsőbal veszélyessége, az esetek száma 2246-ról 1702-re csökkent. Ez azonban főleg annak tulajdonítható, hogy nem volt olyan esemény, amelyre nagyszabású tiltakozó akciókat szervezhetett volna a szélsőbaloldali szubkultúra.

Az idén viszont a pénteken kezdődő hamburgi G20-csúccsal kapcsolatban nagy a készülődés, 8000-nél is több erőszakra hajlamos szélsőbaloldali utazhat Hamburgba más tartományokból és külföldről - húzta alá Thomas de Maiziere, kemény fellépést ígérve minden rendbontás ellen.

Nemzetbiztonsági szempontból 2016 meghatározó trendje volt a külföldi hírszerző szervek aktivitásának élénkülése, mindenekelőtt Oroszország, Kína és Törökország részéről. Ezzel kapcsolatban Thomas de Maiziere elmondta: valószínűnek tartja, hogy a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányával összefüggésben nyilvánosságra kerülnek dokumentumok, amelyek a Bundestag ellen 2015-ben elkövetett informatikai támadás révén kerültek illetéktelen kezekbe.

Álhírek és félrevezető információk terjesztésével is számolni kell. Hasonló befolyásolási kísérletek az amerikai és a franciaországi elnökválasztási kampányban is történtek, és minden jel arra utal, hogy a háttérben Oroszország állt - mondta az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

„Teljes képtelenségnek” nevezte Vlagyimir Putyin azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadná Európát – számolt be a Strana nyomán a Mandiner.hu. A Lengyelország, a Baltikum és Csehország elleni esetleges támadásról szóló szavak az országok lakosságának megtévesztésére szolgálnak – tette hozzá...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 8:24 ]
Öten meghaltak egy autóbusz-balesetben egy német autópályán Lipcse közelében – számolt be róla a BBC brit hírügynökség. A hírek szerint az autóbusz jobbra fordult a forgalmas A9-es autópályán, mielőtt az oldalára dőlt volna. Meg nem erősített jelentések szerint a FlixBus járata Berlinből indult útnak. A...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 22:44 ]
A világon egyedül Ukrajna nem ítélte el a békés polgárok legyilkolását a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján. "Gyakorlatilag az egész világ határozottan elítélte a terrortámadást. A...
2024. MÁRCIUS 27.
[ 20:13 ]
Beolvasás folyamatban