Megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója csütörtökön Brüsszelben, az ülés középpontjában az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséről szóló tárgyalások és a migrációs válság kérdései állnak.

A találkozó délutáni megnyitását követően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek az uniós vezetők, akiket ezután Jüri Ratas, az EU tanácsának soros elnökséget betöltő Észtország kormányfője tájékoztat az előző csúcsértekezleten elfogadott döntések végrehajtásának állásáról.

Az első munkaülésen a migráció külső dimenziójával, az Afrikából Európába tartó emberáradat fékezéséhez szükséges pénzügyi támogatásokkal, az unió biztonság- és védelempolitikájával, illetve a digitalizációval foglalkoznak majd a résztvevők.

Ezután munkavacsora következik, amelynek a külpolitikai kérdések lesznek a középpontjában, az előzetes tájékoztatás szerint elsősorban az észak-koreai, az iráni és a törökországi helyzetről lesz szó. Emmanuel Macron francia elnök a jövőbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokról, Theresa May brit kormányfő pedig a Brexit-tárgyalások állásáról fog beszélni, megpróbálva meggyőzni kollégáit, hogy járuljanak hozzá másnap az egyeztetések második szakaszának megkezdéséhez.

Pénteken informális munkareggelit tartanak: a téma az a munkaterv lesz, melyet Donald Tusk, az állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke állított össze a következő két évre.

Az utolsó napirendi pont megtárgyalásán Theresa May már nem lesz jelen, csak a bennmaradó tagországok vezetői, akik ekkor döntik el, szerintük megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a brit kiválás legfőbb kérdéseiről - az ír-északír határellenőrzésről, a pénzügyi kötelezettségek rendezéséről és az állampolgárok jogairól - ahhoz, hogy továbbléphessenek az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatának, kereskedelmi viszonyának kérdésére. A szakértők az eddigi nyilatkozatok alapján egyöntetűen úgy vélik, hogy ez most még nem fog megtörténni.

Jüri Ratas végezetül tájékoztatni fogja kollégáit a jelenleg Londonban működő, de költözni kényszerülő uniós ügynökségek új székhelyéről szóló vita állásáról.

May: Ambiciózus tervekre van szükség a Brexit-tárgyalások felgyorsításához

Ambiciózus terveket kell kidolgozni az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóján ahhoz, hogy sikerüljön előrelépni az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséről szóló tárgyalásokon - mondta a brit miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, röviddel az EU-csúcs kezdete előtt.

Rövid sajtótájékoztatóján Theresa May hangsúlyozta, az értekezleten át fogják tekinteni, hogy milyen "konkrét előrehaladás" történt a kiválási tárgyalásokon, és ambiciózus terveket vázolnak fel a következő hetekre.

Hozzátette, különösképpen az állampolgári jogok kölcsönös biztosításáról kell sürgősen megállapodásra jutni.

May ugyanakkor leszögezte: a kétnapos találkozónak nem a Brexit az egyetlen témája, egyebek mellett biztonság- és védelempolitikai kérdések, valamint a migráció és a terrorizmus ügye is napirenden lesz. Mint közölte, utóbbi két területen, valamint a többi közös kihívást illetően országa a kilépés után is szorosan együtt kíván működni az Európai Unióval.

Angela Merkel német kancellár arról számolt be az ülés előtt, hogy történt ugyan előrehaladás a brit kiválás feltételeiről szóló egyeztetéseken, de a második tárgyalási szakasz megkezdéséhez ez még nem elegendő, viszont van rá esély, hogy decemberben, a következő EU-csúcson sikerül továbblépni.

Merkel leszögezte, hogy tiszteletben kell tartani a britek akaratát, de reményét fejezte ki, hogy sikerül szoros kapcsolatot kialakítani a felek között.

Sajtóértekezletén a kancellár röviden a katalóniai helyzetet is érintette, és támogatásáról biztosította Madridot, illetve figyelmeztetett, hogy a konfliktust a spanyol alkotmány keretein belül kell rendezni.

Emellett hangsúlyozta: csökkenteni kell az Ankarának nyújtott uniós pénzügyi támogatást a törökországi "negatív belpolitikai fejlemények" miatt.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, arra számít, hogy a tagállamok vezetői határozott támogatásukról fogják biztosítani a spanyol kormányt, a britek kilépése után bennmaradó országok pedig továbbra is egységesek maradnak a Brexit-tárgyalások vonatkozásában.

Mark Rutte holland kormányfő úgy vélekedett, hogy az Egyesült Királyságnak mindenekelőtt elő kell állnia egy világos javaslattal az EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségei rendezéséről, a továbblépés ez előtt nem lehetséges.

Orbán: Olaszországot kell segíteni abban, hogy megvédje a határait

Olaszországot kell segíteni abban, hogy megvédje a határait - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben.

Több javaslatot is tett a migrációs válsághelyzet kezelése érdekében a kormányfő, aki szerda este a visegrádi négyek miniszterelnökeivel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, csütörtökön pedig az Európai Néppárt majd az Európai Tanács csúcstalálkozóján vesz részt Brüsszelben.

Az MTI úgy értesült, hogy az Afrikából érkező migránsokkal kapcsolatban Orbán Viktor felvetette egy, a Törökország számára korábban létrehozotthoz hasonló pénzügyi alap felállítását, amelybe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, mégpedig közvetlenül Olaszországnak.

Róma pedig erre a pénzügyi keretre támaszkodva folytathatja erőfeszítéseit az Észak-Afrikából kiinduló migrációs hullám leállítására. "Olaszországot támogatni kell abban, hogy megvédje saját illetve Európa határait" - fogalmazott a miniszterelnök.

A Törökországgal kapcsolatos uniós álláspont kialakításának vitái során Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a török-EU viszony és a balkáni térség európai integrációja összetartozó kérdések, ezért ismét szorgalmazta Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételét az Európai Unióba.

Verhofstadt: A magyar hatóságoknak alá kell írniuk a CEU működését lehetővé tevő megállapodást

A magyar hatóságoknak a határidők meghosszabbítása helyett alá kell írniuk a Közép-európai Egyetem (CEU) működését lehetővé tevő, már letárgyalt megállapodást - emelte ki Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, felszólítva az uniós tagállamok vezetőit, hogy csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon gyakoroljanak nyomást az ügyben Orbán Viktor kormányfőre.

"A CEU mindent megtett, amit tudott, hogy eleget tegyen az új magyar felsőoktatási törvény támadó jellegű követelményeinek" - írta közleményében Verhofstadt.

"A New York állammal már letárgyalt megegyezés aláírása helyett azonban úgy tűnik, Orbán miniszterelnök most a határidőt szándékozik kitolni, és ez szükségtelenül elnyújtja a folyamatot, ami káros következményekkel járhat az intézmény, illetve annak munkatársai és hallgatói számára" - fogalmazott.

"Az EU vezetőinek nyomást kell gyakorolniuk Orbán úrra annak érdekében, hogy hagyjon fel a taktikázással, amely támadást jelent az akadémiai szabadságra (...), és különösképpen az Európai Néppárt vezetőinek kell felszólalniuk, akik boldogan biztosítanak (Orbánnak) legitimitást" - hangsúlyozta a volt belga kormányfő.

Az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosításával kedden egy évvel meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi egyetemeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora ugyanakkor rámutatott, mindenben teljesítették az általa "lex CEU-ként" említett szabályozás előírásait, ezért arra kérte a kormányt, hogy írja alá a megállapodást, a határidő kitolása ugyanis csak meghosszabbítja a bizonytalanságot. (MTI)