Dombos Fest: Minden tűzhely közhely

Folytatódnak a kishegyesi Dombos Fest és a Vajdasági Szabadegyetem történései. A napközbeni nagy kánikula ellenére a fiatalok tegnap (is) fokozott figyelemmel kísérték a Kátai tanya szellős amfiteátrumában az előadásokat. A Hegyalja utcában, a Dombos Fest helyszínén is nagyon meleg volt. Ennek ellenére, nyolc óra után a Bélaműhely kezdte el a közönség „felhangolását”, megmutatva, hogy nem csak drága külföldi hangszereken, hanem mindennapi tárgyakon, esetenként a hulladékon is lehet zenét játszani. A 2007-ben, Budapesten alakult csapat ipari hulladékokból, kimustrált használati tárgyakból, hordókból, csövekből, kerékpár és számítógép alkatrészekből, teknőből, serpenyőkből és papírdobozokból készített hangszereken játszottak. Saját bevallásuk szerint, eszközeik készítésekor nem a tökéletes hangzás kialakítása a cél. A tökéletlen hangokból, felhangokból próbálnak erényt kovácsolni, új, és meglepő hangzásvilágot kialakítani. Eklektikus zenéjük inkább érdekesség, mint bulizásra alkalmas háttérzaj, az utánuk fellépő Rackajam a nagyszínpadon azonban gyorsan nagyobb sebességfokozatra hangolta a közönséget, mely nagyobb része előbb táncra perdült, majd a koncert végén visszatapsolta a sajátos „íz-világot kotyvasztó” virtuózokat. A kalotaszegi gyűjtések hangzásvilágától a rock and roll forradalomig mindent „összefőztek”, amiből élvezetes és nagyon is emészthető lelki egytálételt sikerült összegyúrni, minek elfogyasztása után az ember valóban úgy érzi, ahogyan ők is megénekelték egyik dalukban, hogy: „…minden tűzhely közhely…”
Az est folytatásában a Bélaműhely még egyszer „kinyitott” a kisszínpadon, egy kis lazulós kopácsolásra, majd pedig Ferencziék ízeire a Vad Fruttik kontrázott és pöfögött rá, a maga „sárga zsigulijával”, majd rádöbbentett mindenkit arra a nagy igazságra, miszerint: „Nekem senkim sincsen…”
A fesztivál ma is különleges élményeket ígér: Juhász Gábor, a Vaszil Hadzsimanov Band, a Balázs Elemér jazz trió, Földes László – Hobo és Lajkó Félix neve már elég biztosíték arra, hogy érdemes lesz ott lenni.
(A képen Ferenczi György és a Rackajam „munka” közben)
Tóth Péter