GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing
2012. október 11. [13:25]

Mo Jen kapta az irodalmi Nobel-díjat

Mo Jen kapta az irodalmi Nobel-díjat

Mo Jen (Mo Yan) kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia csütörtökön Stockholmban.
Mo Jen Nobel-díja nem meglepetés, a kínai író a legfőbb várományosok között szerepelt. 1955-ben született, ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Stílusát Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez hasonlítják.
A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 8 millió svéd korona is jár.

***
Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta most 105. alkalommal ítélték oda, hét alkalommal, 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki. A kitüntetést ugyanakkor 109-en kapták meg, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesült az elismerésben. A díjazottak átlagéletkora 64 év, a legfiatalabban, 42 évesen az angol Rudyard Kipling, legidősebben, 88 évesen a brit Doris Lessing kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A kitüntetettek közül 26 írt angolul, 13-13- németül, illetve franciául, s három olyan volt, aki két nyelven is alkotott: Rabindranath Tagore bengáliul és angolul, Samuel Beckett franciául és angolul, Joszif Brodszkij a verseit oroszul, a prózáját angolul vetette papírra. A díjazottak közül mindössze 12 nő található, közülük először Selma Lagerlöf svéd írót jutalmazták 1909-ben, legutóbb, épp száz évvel később Herta Müller német író volt a díjazott. A díjat két író nem vette át: Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pedig azért nem vette át, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy írót tüntettek ki az irodalmi Nobel-díjjal, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt posztumusz részesült az elismerésben. A díjazottak sorában legmeglepőbb Sir Winston Churchill neve, akit 1953-ban egyidejűleg Nobel-békedíjra és irodalmi Nobel-díjra is jelöltek, de végül ez utóbbit nyerte el.
Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben.
Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai:
2002 - Kertész Imre "írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".
2003 - John Maxwell Coetzee dél-afrikai író, akinek regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik". Az indoklás kiemelte az író "könyörtelen kritikai szellemét" és "kegyetlen racionalizmusát".
2004 - Elfriede Jelinek osztrák írónő, akinek regényei és színdarabjai "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát". Az indoklás kiemelte műveinek zenei kontrasztjait.
2005 - Harold Pinter angol drámaíró, aki "színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe. Pinter visszahelyezte a színházat alapjaira: a körülzárt térre és a kiszámíthatatlan párbeszédre, amelyben az emberek ki vannak szolgáltatva egymásnak, s amelyben a látszat porrá omlik".
2006 - Orhan Pamuk török író, aki "miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat".
2007 - Doris Lessing perzsiai születésű brit írónő, olyan "női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".
2008 - Jean-Marie Gustave Le Clézio francia író, akit az indoklásban az "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának" neveztek.
2009 - Herta Müller romániai születésű német író, aki "a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét".
2010 - Mario Vargas Llosa perui író, aki a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért" kapta az elismerést.
2011 - Tomas Tranströmer svéd költő, aki lírája "tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat". Az indoklásban Tranströmert korunk egyik legnagyobb költőjeként méltatták. (MTI)



2013. május 21. [9:03]

Robert Capáról forgat filmet egy mexikói rendező: Eduardo Rossoff alkotása a világhírű magyar fotóriporter 1948-as izraeli útja idején játszódik.A film egy szerelmi... >>

2013. május 21. [6:02]

Hetvennégy éves korában meghalt Ray Manzarek, a The Doors egyik alapítója, a világhírű rockegyüttes billentyűse.A zenészt Németországban, egy bajorországi klinikán érte... >>

2013. május 20. [22:10]

Dr. Bordás Sándor, a bajai Eötvös József Főiskola Csáth-kutatója A metafora mesekertje – fabularitás és figurativitás Csáth Géza prózájában címmel tartott előadást... >>



1 euró 110.72 dinár
1 dollár 85.89 dinár
100 forint 38.04 dinár
100 dinár 262.84 forint
Nemzeti Regiszter
Az egyszerűsített honosítási eljárás logója
Heti kérdés
Melyik autonómiát tartja fontosabbnak?
Vajdaság tartomány autonómiáját.
A magyar autonómiát.
Mindkettő fontos. Egyik nem zárja ki a másikat.
Nincs szükség autonómiára.

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg!

Környezetvédelem

A légköri zavar a természet védekezése bizonyos rádióműsorok ellen.

Vajdaság Ma forditói szolgáltatása