





Mo Jen (Mo Yan) kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia csütörtökön Stockholmban.
Mo Jen Nobel-díja nem meglepetés, a kínai író a legfőbb várományosok között szerepelt. 1955-ben született, ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Stílusát Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez hasonlítják.
A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 8 millió svéd korona is jár.
***
Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta most 105. alkalommal ítélték oda, hét alkalommal, 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki. A kitüntetést ugyanakkor 109-en kapták meg, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesült az elismerésben. A díjazottak átlagéletkora 64 év, a legfiatalabban, 42 évesen az angol Rudyard Kipling, legidősebben, 88 évesen a brit Doris Lessing kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A kitüntetettek közül 26 írt angolul, 13-13- németül, illetve franciául, s három olyan volt, aki két nyelven is alkotott: Rabindranath Tagore bengáliul és angolul, Samuel Beckett franciául és angolul, Joszif Brodszkij a verseit oroszul, a prózáját angolul vetette papírra. A díjazottak közül mindössze 12 nő található, közülük először Selma Lagerlöf svéd írót jutalmazták 1909-ben, legutóbb, épp száz évvel később Herta Müller német író volt a díjazott. A díjat két író nem vette át: Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pedig azért nem vette át, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy írót tüntettek ki az irodalmi Nobel-díjjal, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt posztumusz részesült az elismerésben. A díjazottak sorában legmeglepőbb Sir Winston Churchill neve, akit 1953-ban egyidejűleg Nobel-békedíjra és irodalmi Nobel-díjra is jelöltek, de végül ez utóbbit nyerte el.
Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben.
Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai:
2002 - Kertész Imre "írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".
2003 - John Maxwell Coetzee dél-afrikai író, akinek regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik". Az indoklás kiemelte az író "könyörtelen kritikai szellemét" és "kegyetlen racionalizmusát".
2004 - Elfriede Jelinek osztrák írónő, akinek regényei és színdarabjai "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát". Az indoklás kiemelte műveinek zenei kontrasztjait.
2005 - Harold Pinter angol drámaíró, aki "színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe. Pinter visszahelyezte a színházat alapjaira: a körülzárt térre és a kiszámíthatatlan párbeszédre, amelyben az emberek ki vannak szolgáltatva egymásnak, s amelyben a látszat porrá omlik".
2006 - Orhan Pamuk török író, aki "miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat".
2007 - Doris Lessing perzsiai születésű brit írónő, olyan "női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".
2008 - Jean-Marie Gustave Le Clézio francia író, akit az indoklásban az "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának" neveztek.
2009 - Herta Müller romániai születésű német író, aki "a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét".
2010 - Mario Vargas Llosa perui író, aki a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért" kapta az elismerést.
2011 - Tomas Tranströmer svéd költő, aki lírája "tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat". Az indoklásban Tranströmert korunk egyik legnagyobb költőjeként méltatták. (MTI)
Robert Capáról forgat filmet egy mexikói rendező: Eduardo Rossoff alkotása a világhírű magyar fotóriporter 1948-as izraeli útja idején játszódik.A film egy szerelmi... >>
Hetvennégy éves korában meghalt Ray Manzarek, a The Doors egyik alapítója, a világhírű rockegyüttes billentyűse.A zenészt Németországban, egy bajorországi klinikán érte... >>
Dr. Bordás Sándor, a bajai Eötvös József Főiskola Csáth-kutatója A metafora mesekertje – fabularitás és figurativitás Csáth Géza prózájában címmel tartott előadást... >>