Pszichedelikus bölcsészlektűr-e T. Kiss Tamás A tükörtestvér című regénye? – kezdte meg a hétfő esti beolvasást Patócs László vezetésével az újvidéki Művészklub közönsége előtt az Olvass be! aktuális kritikuscsapata. Mindenesetre a kötet Magyarkanizsa- és Szeged-regény egyben – szögezte le Fehér Dorottya, Penovác Sára és Lábadi Lénárd, az Olvass be (újra)! kritikai beszélgetéssorozat második évada immáron negyedik tusájának résztvevői. A Forum Könyvkiadó 2011. évi regénypályázatán nyertes művel kapcsolatban megoszlott, illetve színesen és változatosan alakult a fiatal kritikusok véleménye – Dorottya szerint például hitelesebb a kötet kanizsai cselekményszála, Lénárd a szegedit érezte kidolgozottabbnak, Sára pedig osztotta ugyan Lénárd véleményét, mégis a kanizsai mellett tette le a voksát.

Az elbeszélő személyisége is megosztotta a véleményalkotókat: a kötetben Sára több elbeszélőt, illetve a két elbeszélő tükörképeit látta megelevenülni, Dorottya pedig skizoid állapotként jellemezte annak váltakozását, illetve megjelenését. Ezenkívül felmerült a fényterjedés miatti sokszorozódás ügye tükörbe pillantáskor, valamint a regényben felbukkanó időkapszula szerepének kérdése is a személyiség(ek) megosztottsága kapcsán. A tükör vonatkozásában vita tárgyát képezte a szöveg mottójául szolgáló Foucault-idézet is, s ebből még tovább haladva a kritikusok kifejtették, szerintük a regényben szereplő – meglehetősen érdekes helyekről és személyektől származó – idézetek nem mindig tartanak kapcsolatot magával a kapcsolódó szövegrésszel.

Felmerül a Kosztolányi-, valamint természetesen a Tolnai-kapcsolat is, sőt, a farmernadrágos próza műfaji meghatározást is rápróbálták T. Kiss Tamás kötetére. E három kérdéskör tekintetében is csak egy válasz született teljes egyetértésben: a szerző (a tusa során eddig felmerült vajdasági magyar fiatal szerzők közül mintegy kivételként) nem Tolnai Ottó köpönyegéből bújt ki.

A kötetben szereplő grafikai, tipográfiai megoldások is felhívták magukra a kritikusok figyelmét, Lénárd szerint például a lábjegyzetben szereplő weboldalcímek egy különleges nyitottságot kölcsönöznek T. Kiss könyvének, Sára pedig szinte a vizualitást élte meg egyedüli pozitívumként. Majd az ifjúsági regény meghatározást módosította Dorottya inkább (bizonyos értelemben) nemzedéki regényre, Sára pedig egyetemistaregényre, ugyanakkor Lénárd hangsúlyozta, hogy nyelvezete miatt az idősebb generációk mindenképp nehezebben birkóznának meg a szöveg megértésével. S elhangzott ugyan, hogy talán túl sok a regényben „a tépés, a berúgás és a hányás”, a kritikusok kevésbé magabiztosan, de elhelyezték A tükörtestvért a vajdasági magyar irodalmi élet jövőjében is. A hagyományosnak mondható osztályozás sem maradhatott el, sőt, ezúttal a beszélgetést vezető Patócs László is egy 7,65-ost osztott a be- és kiolvasott kötetre, ugyanakkor Sára 7-es, Dorottya 6,6-es, Lénárd pedig 9-es billogot nyomott A tükörtestvérre. Ezt követően még mintegy 20 percig beszélgettek a kötetről a szinte meglepően érdeklődő és kíváncsi közönséggel.

R. A.