Kedden az újvidéki Magyar Tanszéken Bence Erika Arachné szőnyege. A magyar irodalom alakulástörténeti „szövevénye” a XVIII. század végétől napjainkig című kötetét mutatták be, mely a Planta Könyvtár-sorozatban jelent meg. A szerzővel Csányi Erzsébet, Magyar Klementina, Szollár Anna és Keresztúri Arnold beszélgetett.

Csányi a bevezetőjében a kötetről és a Planta Könyvtárról mondott pár szót, melynek keretében hallgatóknak szánt könyvek, egyetemi segédanyagok készülnek. Az egyetemi tanárok kurzusaik legfontosabbnak tartott témáit, problémaköreit dolgozzák fel.

Bence Erika könyvében összefüggéseket, kapcsolatokat talál a XVIII-XIX. századi művek és a napjainkban íródottak között, így például Kármán József Fanni hagyományai című naplóregénye és Vasagyi Mária Pokolkerék című, közelmúltban íródott könyve között. Bence elmondta, a Fanni hagyományainak nyelve korszerűbb, mint a Vasagyi-regényé, aki egy nem létező barokk nyelvet talált ki. Közös pontjuk, hogy mindkettő szenvedéstörténet, és a halál felé tart. A kötetben a vizsgálódás tárgyát képezi Jókai, Mikszáth és Háy János is, közöttük is összefüggéseket vél felfedezni.

Bence kötetében a medialitás felé is nyit. Elmondta, az irodalom szövevény, és soha nem tudott a képzőművészet nélkül létezni, és ez fordítva is igaz. Mindent képekben látunk, az irodalom a képek világa. Szó esett még a zene fontosságáról is az irodalomban.

A kötet kapcsán fontos megemlíteni Márton László nevét, aki a késő magyar barokk regényt írta meg. Itt esett szó a Testvériség-trilógiáról és a Minerva búvóhelye című regényéről, melynek kapcsán felmerült az értékrendváltozás jelensége. Bence elmondta, a Minerva búvóhelyében Arachné és Minerva, vagyis az új és a régi, hagyományos értékrend verseng egymással, a versenyben pedig Aranchné és az új értékrend kerekedik felül.

Bence Erika az irodalomra szövevényként tekint, és könyvében is új szemléletmód szerint vizsgálódik, és így is tanítja az irodalmat. Elmondta, pályája elején gyakorló általános iskolai tanárként szembesült először a régi magyar irodalom tanításának problémájával, hiszen az a gyerekeket nagyon gyakran hidegen hagyja. Ennek során alakított ki egy új gondolkodásmódot, ennek függvényében írta meg doktori értekezését is, melyre Márton László azt mondta, hogy így kellene tanítani az irodalomtörténetet, tudtuk meg a tanárnőtől, és hozzátette, azóta is így tanít.

A beszélgetés végén felmerült, hogy mennyire lehet ezt a kötetet és ezt a gondolkodásmódot alkalmazni az általános és a középiskolai tanításban. Bence szerint ennek a gondolkodásmódnak létjogosultsága kell hogy legyen az oktatásban, és nemcsak az egyetemi oktatásban. Az általános és középiskolákban eddig csak kísérletek vannak minderre.

P. S.