A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
F06 és kilenced a választásokért
Betűméret:
Egy jó kilencedre több okból is szükségünk lenne. Elsősorban segítene bennünket, hogy ráébredjünk, társadalmunk jóléte személyes felelősséget ró ránk. Valahogy véget kellene vetni a szájtáti sültgalamb-várásnak. Én is tapasztalom, hogy könnyű a másikat hibáztatni, különösen pedig azokat, akik magasabban állnak a társadalmi létrán, hiszen ők mindig a látókörben vannak. Olyan elvárás lett úrrá rajtunk, hogy mindent készen tálalva akarunk megkapni. Arra már ritkábban kérdezünk rá, hogy én megtettem-e azt, amit a magam részéről megtehettem. A világmegváltás biztosan nem az én feladatom, de lehet, hogy egy betegnek nekem kell beadnom az orvosságot. A fogaskerekekkel működő nagy rendszerekben mindegyiknek – a kicsinek és nagynak is - forognia kell a maga nagyságában, különben csődöt mond a rendszer. Még felcserélni sem lehet őket. Valamennyinek a maga helyén és nemében kell zavartalanul forognia. Akkor termelhet a gépezet. És lesz eredmény is. Magyarán: egy társadalom működéséhez mindenkinek hozzá kell járulnia a maga módján. A politikusnak politikusként, a választópolgárnak választóként.
A kilenced abban is segítségünkre lehetne, hogy megértsük: a szanaszét heverő fogaskerekek nem tudnak eredményt produkálni. Csak „együtt-forgással” (hol lent – hol fönt, de ilyen az élet!), „együtt-működéssel” születhet meg a jó eredmény. Készakarva használom a „jó” jelzőt, mert nem egyezem azokkal, akik tökéletes társadalmi helyzetről és benne az itteni magyarság földi mennyországáról ábrándoznak. Az álom szárnyai helyett jobban szeretek két lábon állni a földön. Ha már a földre vagyunk rendelve, akkor inkább nézzük meg, mit lehet ezen a földön megvalósítani. Összefogással sok mindent el tudunk érni. Nem a tökéleteset, de a jobbat igen. Ezért mindig is fontosnak tartom, hogy azokat támogassuk, akik már tettek valamit a közösség asztalára, és ne azokat, akik asztali szónoklatokat mondanak, vagy netalán a háttérben a saját szatyrukba rakják a felterített ételt. A felhőkben élő, tökéletességről álmodozóknak pedig ne zavarjuk az álmát.
A kilenced arra is ráébreszthetne bennünket, hogy az embernek van egy nagy Jóakarója: Isten. A hívő embernek erről illik tudnia. A gondom csak az, hogy túl sok munkát adunk neki: mindig valahol elrontunk valamit, s alig győzi utánunk helyrehozni a dolgokat. Még szerencse, hogy időfeletti, s mindenhová odaér. A kilenced ráébreszthetne, hogy a nagy dolgokat csak Istennel és az ő szellemében lehet megvalósítani. Nem (csak) a gazdasági helyzetünk a nagy probléma. Az igazi gond, hogy lélek nélküli emberekké váltunk, akik számára nincs érték az anyagi világon kívül, akik számára a becsületesség, az igazmondás, a másokért való munkálkodás, a közösség szolgálata elavult fogalommá vált.
S bizonyára arra is ráébrednénk, hogy az idei választásokról sem maradhatunk le. A hívő ember semmi esetre! Isten előtt felelősek vagyunk azért, hogy mi történik az ő világával. Számomra az sem mindegy, mi történik velem és embertársaimmal. Az érzéketlenné vált világban is vallom, hogy az emberszeretetnek egyik formája az is, amikor kimegyünk választani, hogy lehetőséget adjunk a jó(jobb) térfoglalásának.
Harmath Károly
(Hitélet, 2012. május)
A szerző a Hitélet fő- és felelős szerkesztője, rovata, a Laudetur, havonta frissül.
Mire a kedves olvasó kezébe jutnak ezek a sorok, bizonyára már túl leszünk a XXI. Labdarúgó Világbajnokságon. A szokás szerint a háttérben tovább tartanak az elemzések, sajognak a sebek, vagy túlárad az öröm. Nem is lehet ez másképpen. Jól látta Johan Huizinga, a múlt századi holland történetfilozófus, aki könyvet is...
2018. AUGUSZTUS 12.
[ 9:01 ]
Nem mondhatom teljes biztonsággal magamról, hogy mindig következetes vagyok. Azt viszont szilárdan állítom Pál apostollal együtt, hogy a jót akarom, de sokszor nem azt teszem. Szóval nem könnyű embernek lenni. Belső harcaink szinte minden lelki tartalékot felemésztenek. Nagyon sebzettek és sebezhetőek vagyunk. Könnyen elbukunk....
2018. JÚLIUS 17.
[ 14:35 ]
Nemrégiben sokat írtak és sok minden elhangzott Evans Alfie-val kapcsolatban. Az alig több mint kétéves kisfiú esete, akit ritkán előforduló neurológiai betegség akadályozott az önálló lélegzésben, sok mindenről lerántotta a leplet.Életvédők és liberális életszemléletet valló emberek érvei és érzelmi hangulatai...
2018. MÁJUS 29.
[ 12:34 ]
