Sanjin Rašidović goraždei rendőr feltett a Facebook-oldalára egy fotót, amelyen ő látható egy roma kislánnyal, Anikával, s amelyet néhány nap alatt több mint 14 ezren lájkolták.
„Az utóbbi időben a városban megjelent egy roma kislány, Anika (vagy ahogy mondja, van még egy neve, de azt nem tudja), akivel igazi ‘haverok’ lettünk. Gyakran váltunk pár szót egymással, s őt, valamint barátaim gyerekeit/unokáit nézve elgondolkodtam…” – kezdi meséjét Rašidović.
„Anika öt- vagy hatéves (maga sem tudja), nem szerepel a születési anyakönyvben, senki nem íratta be, van néhány fivére és nővére. Iskolába nem jár, nem tudja, mik azok a számítógépes játékok, éjszaka egy kartondobozban alszik, áram, víz és tévé nélkül. Mezítláb futkos az asztalok körül, s nem izgul azon, hogy a szülei feltöltik-e a kártyáját, hiszen mobiltelefonja sincs. Boldog, amikor nem éhes. Minden reggel vidám, olykor kialvatlan, mindig mezítlábas, kócos, de mindennap rendszeresen körbejárja az asztalokat, fél márkát kérve az emberektől.
Ma Nino barátommal összefutottunk vele, és boldogan mondta, mennyire örül, hogy ilyen barátai vannak, mint mi… Elmentünk a boltba, Anika büszkén választott magának egy nadrágot meg egy ruhácskát, nedves zsebkendővel megtörölte maszatos arcocskáját, és igazi kislány lett belőle. Később találkoztam vele ismét, s azt mondta, talált olyan balerinacipőt, ami nagyon tetszik neki. Megvettük, és vásároltunk hozzá ugyanolyan színű harisnyát is, aztán boldogan újságolta, hogy az emberek megdicsérték: ‘Milyen szépen rendbe hoztad magad’, s büszkén sétált velem az utcán”– írja a rendőr.
„Anikának nincsenek szülei, akik nap mint nap autóval vinnék iskolába, senki nem tanítja sem írni, sem olvasni, ő soha nem fog részt venni olyan iskolai ünnepségen, amelyen a büszke szülők, a rokonság és a szomszédok figyelő tekintete kíséri új ruhácskájában… Neki nincs otthona, nincs ruhája. Az utcán fog felnőni, mezítlábasan, és készen arra, hogy megvívja harcát, az utcai élet törvényei szerint.
Mégis sokat tanulhatunk tőle. Őszinte és sugárzó a mosolya, amikor boldog, s ezt meg is mutatja, nem bújik álarc mögé, mint az emberek többsége, nem tudja, mi a képmutatás. Ő csak egy kicsi lány, aki harcol a túlélésért. Egyetlen fodrász sem hajlandó rendbe hozni a haját. Sajnálom Anikát, mert abban a korban van, amikor millió kérdést tesz fel, és senki nem ad neki választ. Mindenki el fogja zavarni, neki pedig továbbra is fáradhatatlanul rónia kell az utcákat, kerülgetnie az asztalokat a puszta túlélésért. Anika, a ‘haverom’, igazi harcos, szeretném, ha lenne neki egy szerető befogadó családja, otthona, hogy – ahogyan mindannyiunknak – meglehessenek az álmai… Sok boldogságot neki, és kísérje szerencse” – írta Facebook-oldalán Sanjin Rašidović, a goraždei rendőr. (manjine.ba)



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




