Jobban védenek a színes ruhák a leégés ellen, mint a fehérek, főképp ha vizesek lesznek például a strandon - közölte a kánikula veszélyeivel kapcsolatos tájékoztatójában a Semmelweis Egyetem szakértője. A bőrgyógyász arra is felhívta a figyelmet, hogy a szoláriumozás nem jelent előnapozást, vagyis ezáltal nem lehet megelőzni a leégést.

Kerüljék a leégést, ez fokozza ugyanis leginkább a bőrrák kockázatát - közölte Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Dermaonkológiai Klinikájának docense. A szakértő az egyetem tájékoztatójában azt tanácsolta, hogy az erős nyári napsütésben sapkával, ruhával, napkrémmel védjék felkészületlen bőrüket a hirtelen megerősödött napsugárzástól.

Sokan tudják már, hogy nyáron 11 és 15 óra között nem szabad napozni, ha mégis tartósan napra mennek, viseljenek napszemüveget, sapkát, ruhát. A strandokon sok gyereken látni fehér pólót, de a bőrgyógyász szerint éppen a fehér nem a legjobb a védelemre, főleg ha pamut és főleg ha vizes.

Ugyanis az UV sugárzást a fehér anyag jobban átengedi, mint a színes, tarka, ami elnyeli. Speciális UV védő ruhákat is lehet már kapni, ezeknek a szövése, a szálak anyaga és szerkezete kevésbé engedi át a káros sugarakat. Ennek olyankor van jelentősége, ha sokáig egy pozícióban van az ember, például kerékpározáskor, evezéskor.

A speciális ruha olyan esetekben is hasznos lehet, ha valaki kóros fényérzékenységben szenved, vagy fokozott fényérzékenységet okozó gyógyszert szed - tette hozzá az orvos.

Wikonkál Norbert arról is beszélt, hogy nem égne le a bőr, ha fokozatosan hozzá lenne edződve a napsütéshez. Csakhogy a „civilizált” ember már nem így él, hanem a jellemzően fehér bőre hirtelen kap nagy dózist a napsugárzásból évente egyszer, amikor elmegy nyaralni.

A szakember arra figyelmeztet, hogy a szoláriumozás nem jelent előnapozást, vagyis ezáltal nem lehet megelőzni a leégést. Sőt, hosszú távon a szoláriumozás károsabb a bőrnek, mint a napozás. A természetes napsütés okozta barnulásért ugyanis UVB sugárzás a felelős, de a szolárium UVA sugarakat bocsát ki. Számos nyugat európai országban éppen ezért 18 év alatt tiltják is a szoláriumozást.

Magyarországon a rákos betegek közül legtöbben bőrrákosok, évente több mint 15 ezer az új beteg. Ez a szám is nagyon magas, pedig sokakról nem is tudnak, mert a bőrrák egy gyakori típusa, a bazalióma kimarad (rosszindulatú lehet, de nem képez áttétet) a statisztikából, észre sem veszik.

Egy fehérbőrű embernek élete során 33 százalék az esélye arra, hogy bazaliomája legyen, vagyis minden harmadik embert érint. Ennél sokkal veszélyesebb bőrrák a melanóma, mely áttét-képző hajlama meglehetősen nagy. Évente kétezer feletti új melanómás beteg van.

Wikonkál Norbert szerint mindenki figyelhetne jobban az anyajegyeire, a rosszindulatú elváltozásokat ugyanis egy laikus is felismerheti. Akkor érdemes elmenni bőrgyógyászhoz, ha egy anyajegy mérete változik (nő vagy összemegy), ha a színe nem homogén, és ha nem szimmetrikus. Jó tudni, hogy a tévhittel ellentétben a kiemelkedő anyajegyek ártalmatlanabbak, mint a laposak. A bőrgyógyász azt tanácsolja, hogy a páciensek évente menjenek el bőrrákszűrésre. (hvg.hu)