GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing
2017. január 6. [6:00]

Ma van vízkereszt

Ma van vízkereszt

A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. (A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-re esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet.) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.

Az epifánia ünnepe először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn. (Az epifánia kifejezés a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót hozó megjelenése, a római császárkultusz idején az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatása volt.) Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.

Az első jelentés a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. Máté evangéliuma (Mt 2,1-16) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy a zsidók újszülött királyának kifejezzék hódolatukat. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király gonosz szándékkal Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára emlékeztet. A háromkirályok hálás témául kínálkozott a festőművészetnek, híres alkotás például Albrecht Dürer és Ferenczy Károly Háromkirályok című festménye is.

A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1). A házszentelés (benedictio domorum) szertartása arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat.

Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad."

Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, minden betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. (MTI)


2017. január 24. [13:51]

Több mint háromszáz gépjármű rekedt Japán nyugati részének tengerparti útjain egy hóvihar miatt, a szerencsétlenül járt embereket a hadsereg menekítette biztonságos... >>

2017. január 24. [10:27]

A döntős csapatok, köztük Szél Tamás és a magyar csapat piaci bevásárlásával vette kezdetét hétfőn a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny lyoni döntője, amelyet... >>

2017. január 22. [20:35]

A tűzoltóotthon udvarán három-négy böllér igyekezett azon, hogy a hagyományos módon nagy késsel leölt és szalmával megpörkölt disznó mielőbb a sátrakkal némileg védett... >>



Álláshirdetések gomb
Prosperitati Alapítvány
1 euró 123.97 dinár
1 dollár 115.32 dinár
100 forint 39.91 dinár
100 dinár 250.54 forint
Heti kérdés
Ön szerint kit terhel inkább felelősség Szerbia és a többi jugoszláv utódállam, illetve Koszovó közötti viszony megromlásáért?
Valamennyien felelősek érte.
Leginkább Szerbiát.
Inkább a többi délszláv államot, illetve Koszovót.

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg!

Nagyon gyors

Japán turista megy ki a ferihegyi reptérre. Egyszer csak a taxit megelõzi egy Honda.
- Á, Honda, nagyon gyors, Japánban készült! - kiált fel a japán.
Mennek tovább, amikor egy Toyota előzi meg őket.
- Á, Toyota, nagyon gyors, Japánban készült! - kiált fel ismét a japán.
Harmadszorra egy Mitsubishi suhan el mellettük.
- Mitsubishi, nagyon gyors, Japánban készült! - mondja ismét a turista.
A sofőr nem szól semmit, hamarosan kiérnek a reptérre.
- 100000 forint lesz - mondja a taxis.
- Micsoda? Az nagyon sok - hápog a japán.
- Taxióra, nagyon gyors, Magyarországon készült! - válaszolja a sofőr.

Vajdaság Ma forditói szolgáltatása