Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható – tartja a népi megfigyelés. Ám elkeseredni nem szabad, van itt még más bölcsesség is, ami ígéretes évet jósolhat nekünk.
Weörös Sándor Tavaszköszöntő című versének első versszaka utal a néphagyományok időjárási regulájára, miszerint „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”. A versben ez így hangzik: „Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él.”
A márciusi időjárás mind a mai napig meghatározó a gazdálkodók számára, hiszen nagyrészt ezen múlik, hogy el tudják-e végezni a talajmunkákat és a vetést. Összegyűjtöttük azokat a népi megfigyeléseket, amelyek március második felére érvényesek és sokéves tapasztalatok alapján maradtak fenn, szájhagyomány útján.
- március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
- március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).
- március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
- március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. – írja a népi megfigyeléseket csokorba gyűjtő eumet.hu portál.
A népi időjóslás szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos ősz lesz. A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”. A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek. Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.
Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap. Ősi magyar nevén Kikelet hava, a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. Sőt, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán. (agroinfo.hu/sokszinuvidek.24.hu)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!