Magyar tabu - mindennapos állatkínzások, melyekről kínos beszélni

2011-ben nagy felháborodást váltott ki az a magyarországi eset, amikor egy 72 éves nyugdíjas asszony 5 kiskutyát fojtott vízbe, mert nem tudta etetni őket. Sokak szerint egyedinek tűnhet az esemény, de az állatvédő egyesületek tapasztalata az, hogy a probléma mindennapos, sőt az emberek egy része az állatok kínzását és a többi kapcsolódó bűncselekményt családon belül is lehajtott fejjel tűri. A házi kedvencek (kutyák, macskák) magyarországi ivartalanítási aránya elenyésző. Sokkal több házi kedvenc születik, mint amennyire a lakosság felelős állattartó köre igényt tarthat. Generációk nőttek fel úgy, hogy az ivartalanítás helyett (sokan nem is tudnak, tudtak erről a módszerről) a saját kezükkel pusztították el a „feleslegesen" megszületett kiskutyákat, kismacskákat. Falvakban nagy divat élve elásni, vízbe fojtani vagy lapáttal agyonütni, zacskóba kötve út szélére dobni a megszületett, kiszolgáltatott háziállatokat. Az állatvédők nem véletlenül hangsúlyozzák, a legjobb annak a gazdátlan állatnak, amelyik meg sem születik. A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának adatai szerint (266/B. §, állatkínzás) 2010-ben ezerkettőszázötvenhét nyomozásból négyszáztizenhét került bírósági szakaszba, 2011-ben kilencszázötvenkilenc esetből mindössze negyven. A valódi esetek száma a nyomozások számának többszöröse lehet, tehát évente sok ezer állatkínzásos bűncselekmény mindenfajta hivatalos eljárás nélkül mehet végbe. Egyre több állatvédő egyesület rendészeti törvénybe szeretné iktatni az állatrendőrség-hatóságot, amelyik ugyanúgy működhetne, mint más rendészeti szerv. A www.facebook.com/AnimalPolice oldalon az állatrendőrség létrehozásának szimpatizánsai gyülekeznek. A háziállatok, a haszonállatok, az élőlények ellen elkövetett kizsákmányolás, bűncselekmény kapcsán nagy igény lenne egy nyugaton és a tengerentúlon már bevált hatóság létrehozására. Az állatok bántalmazása nem csupán csekély személyiségzavar vagy átmeneti viselkedészavar, hanem komoly elmebetegség tünete is lehet. Pszichológiai kutatások kimutatták, azok az emberek, akik állatot bántalmaztak, nem állnak meg az állatoknál, sokan közülük embertársaik ellen is fordulnak. A magyarországi állatkínzások magas számát nem passzivitással, hanem kellő odafigyeléssel kellene kezelni, és komoly büntetésekkel, terápiákkal, közmunkával szankcionálni, vélik az állatvédők.
tuti

Tweet

Szóljon hozzá!

Hozzászólások (Beta*)

Neve

E-mail címe

Kommentje

1500 / 1500

Biztonsági kód:


* teszt / fejlesztési fázisban